Nem divat az élethosszig tartó tanulás, de az állam se ösztönöz rá

Nem divat az élethosszig tartó tanulás, de az állam se ösztönöz rá

Magyarországon lassan minden hiányszakmának számít. Olyan készségek közül válogattunk, amelyeket viszonylag gyorsan el lehet sajátítani, ezáltal versenyképesebbek lehetünk a piacon, növelve bevételeinket. Óriási probléma a szakképzett munkavállalók hiánya, a szakértők és a piaci szereplők mégis úgy látják, ha a (szak)képzés állami kézben van, nem segíti az élethosszig tanulást, inkább az oktatási színvonal csökken általa.

Léteznek kutatások, amelyek kimutatták, a középkorúak karrierváltása jótékony hatással van a mentális egészségre, a jólétre, és még az átlagéletkort is meghosszabbítja. Jó, de hogyan kezdjek bele, mit érdemes tanulni, miből fogom finanszírozni? – kérdezhetné a vállalkozó kedvű munkavállaló.

Új szakmát tanulni nehéz, képesítést szerezni még nehezebb; így talán jobban járhatunk, ha új ismereteket, képességeket, úgynevezett skilleket próbálunk felkapkodni, amelyekkel erősíthetjük a már meglévő pozícióinkat. Arról, hogy mit érdemes tanulni, Kurtán Klárát kérdeztük, aki immáron 20 évet dolgozott HR-vezetőként, jelenleg független karriertanácsadóként tevékenykedik. „A mai világban alapkészségnek számít az Excel, a Word program ismerete, hiszen a modern gyárakban feltétel a számítógép használata. Természetesen vannak olyan segéd- és betanított munkák, ahol nincs erre szükség, de már a modern gyárakban is feltétel a számítógép használata.” – mondta.

Magasabb szinten, adminisztratív, műszaki területen elvárják az Excel mélyebb ismeretét is. Ha viszont valaki jelentős béremelést szeretne elérni, annak érdemes elsajátítania a komolyabb vállalatirányítási programokat, méghozzá magánúton, a cégek ugyanis általában kész embereket keresnek. A szakember úgy látja, a magyar cégek nem szívesen költenek saját munkavállalóikra, pedig ez lehet a hosszú távú siker kulcsa. „Pályázni ugyan lehet – akár uniós forrásból is – a munkahelyi képzésekre, de az adminisztráció bonyolult, ami sokakat elriaszt” – fejtette ki.

A közép-magyarországi vállalatok/vállalkozások támogatására az uniós pályázati rendszer struktúrájából kifolyólag kevés pénzt fordít hazánk. A Ginop pályázataiból finanszírozott munkahelyi képzésekre a vidéki régiókban majdnem 20 milliárd forint jut nagyvállalatoknak és ugyanekkora összeg a kis-és középvállalkozások számára. Közép-Magyarországon ez az összeg még a 2-2 milliárd forintos keretet sem éri el.

Lapunk megkeresett egy Excel-oktatással foglalkozó képző központot is: mint kiderült, nem tud olyan oktatást vállalni, amilyet uniós pályázatból finanszíroznak, mert ahhoz akkreditálni kellene a képzését, ezt pedig nem szeretné, mert minőségromlással járna. Az intézményt az érdekli, hogy a hallgató valóban megtanulja az Excel csínját-bínját, ugyanakkor megkímélné magát a felesleges adminisztrációs köröktől. Az oktató azt is elmondta, hogy a készség elsajátításának legfontosabb kulcsa, hogy a hallgató részt vállaljon képzésének a költségeiből. Ezért arra szokták kérni a megrendelő vállalkozásokat, hogy legalább részben a munkavállaló finanszírozza a saját képzését. Hasonlóképpen vélekedett korábban egy lapunk által megkérdezett szoftverfejlesztő-képzéssel foglalkozó oktatóhely is.

 

Az állam rossz hatással van a minőségreKorábbi cikkünkben megkérdeztünk szoftverfejlesztő képzéssel foglalkozó, a felnőttképzési piacon versenyképes oktatóhelyeket, és ők is azt nyilatkozták, hogy nem szeretnék a programjukat akkreditálni, mert azzal romlana a képzésük minősége, viszont ezáltal elesnek az állami támogatásoktól. Szakértők szerint a kimeneteli teljesítmény alapján kellene állami támogatásban részesíteni a képzőhelyeket.

 

A szakértő emlékeztetett arra a néhány évvel ezelőtti kezdeményezésre is, amely szerint két OKJ-s képzést ingyen, államilag támogatott formában lehet elvégezni. Jó ötletnek tartja, de az első és a második szakképesítés ingyenes megszerzésének vannak feltételei, ráadásul megnövelték a képzések óraszámát, ezért már nem olyan vonzók. Az oktatócégeknek sem könnyű akkreditáltatni magukat, ezért kevés képzés érhető el ilyen módon.

 

http://mno.hu/

 

A legnagyobb bajnak azt tarja a karriertanácsadó, hogy a nyelvi képzéseket sem túlzottan preferálja az állam.  Pedig egy nyelv elsajátításával növekedhet a legnagyobb mértékben a „fehérgalléros” munkaerő bérezése. A Profession.hu statisztikája alapján a munkaadók a hirdetések 36 százalékában kérnek angolnyelv-tudást, ezen belül 57 százalékban középfokú, kommunikációképes szintet várnak el, ugyanakkor mindössze egy százalékban anyanyelvi szintet. Vagyis nem feltétlenül szükséges a „perfekt” tudás, a legtöbb munkahelyen csak levelezésre, szövegértésre használják az idegen nyelvet. Az angol mellett népszerű még a német és a francia. Az igényeket jól jelzi, hogy az állásportál adatbázisában már csak a meghirdetett pozíciók 30 százalékánál nem kérnek semmilyen nyelvtudást.

A szakértő szerint egészében elmondható, hogy nem a tudás alapú társadalom felé haladunk, hanem képzetlen vagy alacsonyan képzett embereket „állítunk elő”, ami hosszú távon rontani fogja az ország versenyképességét.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »