Nem érti Varsó, miért nem érti meg Brüsszel

Nem érti Varsó, miért nem érti meg Brüsszel

Lengyelországban járt a napokban Kiszelly Zoltán politológus, akinek így alkalma volt beleszagolnia a lengyel belpolitika levegőjébe. Útja tapasztalatairól a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában számolt be. A közelmúlt eseményei kapcsán a politológus kiemelte: a lengyelek csalódottak Brüsszelben, és nem értik, hogy miért nem érti meg őket jobban.

A lengyel függetlenségi napi ünnepségre látogatott ki egy nagyobb delegáció tagjaként a politológus, aki azzal szembesült a lengyel politikai élet szereplőivel folytatott beszélgetései után, hogy hiába nagy a lengyelek Európa iránti szimpátiája, nem értik azt, hogy Brüsszelben miért nem értik meg őket.

Hiszen ők partnerként tekintenének az EU-ra abban, hogy a történelemből kifolyólag mind a németek, mind az orosz ellenében megerősítsék az országukat. Ne megnehezítse, hanem megkönnyítse Brüsszel Varsó dolgát – tette hozzá.

A jogállamiságról és a sokat hangoztatott európai értékekről szólva úgy fogalmazott: a lisszaboni szerződés olyan általános érvényű, pozitív töltetű értékeket tartalmaz, mint az egyéni és kollektív szabadságjogok, viszont ezek megvalósítását a tagállamokra bízza az EU „alapszerződése”, így hivatalos kánont ez a szerződés nem tartalmaz.

Beata Szydlo lengyel miniszterelnök. (MTI/EPA/TT/Jonas Ekströmer)

Ugyan nem kapott a lengyel kormánypárt (a PiS – a szerk.) kétharmados felhatalmazást a lengyel választóktól, de így is megtehette, hogy megakadályozta 5, még az előző kormányzat alatt kinevezett alkotmánybírónak a hivatalba lépést, ez pedig a mostani történéseknek a kiváltó oka volt – ismertette a politológus azt az eseményt, aminek jelenleg egy hetes cikkely szerinti eljárás lesz a következménye.

Kiszelly Zoltán szerint nem véletlen a párhuzam a 2010 utáni magyar vonatkozású eseményekkel, így a médiatörvény és az alaptörvény okozta európai konfliktussal, azonban a politológus szerint a lengyelek előtt még a java előtt állnak, tehát szerinte még sok idő fog eltelni, amíg a magyar kormányhoz hasonlóan Varsó is meg tud egyezni Brüsszellel.

Durva döntést hoztak a Soros-terv érdekében

A hét másik nagy felzúdulást keltett történéséről, a kvótareformmal kapcsolatos EP-döntésről Kiszelly Zoltán úgy fogalmazott: félő, hogy Brüsszelben ezzel is többségi, azaz nem konszenzusos döntéssel akarják elfogadni azt a tervet, ami több millió gazdasági migráns betelepítését jelentené a kontinensre.

Erre már volt példa, amikor Macron francia elnök a kiküldetési szabályok körüli módosításokat úgy próbálta elfogadtatni, hogy megpróbálta az általa támogatott verzió ellenzőit megkerülni, az egységüket megbontani. Kiszelly Zoltán az EP-beli szavazásról elmondta: azt a Soros Györgyhöz közel álló körök verték keresztül Brüsszelben, és lehetővé teszi a felső korlátok nélküli betelepítést.

Egy műsorvezetői kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: a migránsok Európába való beengedése a Soros-terv részeként a brüsszeli bürokraták hatalomvágyát és a német ipar munkaerőigényét egyaránt kielégíti, azonban az európai polgárok fogják végső soron megfizetni az árát.

Hiszen – tette hozzá – az előzetes számításokkal szemben a menekültek alig húsz százaléka dolgozik, a nyolcvan százalékuk szociális ellátásának költségeit az itt élők tízmilliói fizetik meg.

Kiszelly Zoltán szerint azonban még nincs minden veszve, ugyanis akár két évig is eltarthat, amíg ebből a kvótareformból érdemi döntés születhet, és így a bevándorlás ellenes nyugati pártok megerősödve rákényszeríthetik akaratukat a mérséklet pártokra, bár ez a politológus szerint leginkább csak a befogadottak számának mérséklődését jelentheti, nem pedig a bevándorlás megszűnését.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »