Nem lesz veszprém–balatoni vasútvonal

Az eredeti útvonalon nem épülhet újra a pálya, mert annak egyes szakaszain időközben lakóházak épültek.

Fel kellene mérni az egykori nyomvonalat, és össze kellene fogniuk a településeknek a veszprém–balatoni vasútvonal, illetve vasúti forgalom visszaállítása érdekében – hangzott el nemrég egy Balatonalmádiban tartott közlekedési fórumon. Habár az eseményről szóló tudósításban a vonatközlekedés újraindítása elméleti lehetőségként került szóba, megkérdeztük a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, van-e esély a megszüntetett vonalszakasz újraélesztésére.

Úgy tűnik, egyelőre biztosan álom marad Veszprém és Almádi között a vasúti közlekedés újraindítása. – A veszprém–balatoni vonal kiépítésének öt­lete 1890-ben merült fel, ám a megvalósítás előkészítése és a kisajátítások után csak 1907-ben kezdődött meg az építkezés, az első szerelvény pedig rá egy évre indulhatott el a 22 kilométeres szakaszon.

A gőzvontatású vasút hatvan évig működött, gazdasági okokra hivatkozva az 1968-as gazdasági reform közlekedéspolitikai koncepciója szüntette meg – emlékeztetett a közlekedéstörténeti előzményekre egy, a balatonalmádi Pannonia Kulturális Központban tartott rendezvényen Nehéz György, a MÁV-Start egykori dolgozója, több vasút­történeti kiállítás kurátora.

Busszal gyorsan, könnyen elérhető a strand Fotó: MTI/H. Szabó Sándor

A szakember szerint az eredeti útvonalon nem épülhet újra a pálya, mert annak egyes szakaszain időközben lakóházak épültek, és arról is beszélt: eldöntendő alapkérdés, hogy normál vagy keskeny nyomtávú vonal létesüljön, illetve, hogy azon új építésű, a MÁV vagy külföldi társaság által leszállított járművek, illetve tram-trainek (vasút­villamosok) közlekedjenek.

– A Veszprém–Balatonalmádi vasút­vonal az 1970-es évek elején főként azért szűnt meg, mert a kor gőzvontatású szerelvényei nehezen tudtak megbirkózni a terepviszonyokkal, így a menet­idő hosszú, az utasforgalom pedig – a nyári hónapok kivételével – alacsony volt. A nyomvonal jelentős részeire időközben városi közutak és épületek kerültek Veszprém és Almádi belterületén is.

Két szakaszon a vasút alépítményeinek felhasználásával kerékpárút épült, másutt nemcsak a síneket, hanem a szükséges műtárgyakat (például a 71-es főút fölötti felüljárót) is elbontották. A forgalom újra­indítására a pálya felszámolása miatt nincs esély. Egy új nyomvonalon megvalósuló fejlesztés a kifejezetten nehéz terepviszonyok miatt rendkívül költséges lenne – áll Arzt Gergelynek, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezetőjének lapunknak küldött tájékoztatójában.

A balatonkenese–balatonfüredi partszakasz települései és a veszp­rémi megyeszékhely között jelenleg naponta harminc-negyven közvetlen autóbuszos járatpár közlekedik. Az útvonalak közül a balatonfüredi és a balatonalmádi tengelyek a legjelentősebbek, amelyeken akár irányonként hatvan indulás jelent sűrű kínálatot a téli időszakban is.

Villamossal a magyar tengerhez?

A balatoni villamos gondolata nem új, legutóbb az 1970-es évek közepén merült fel egy Keszthely és Hévíz között közlekedő, turisztikai attrakciónak számító villamosjárat indí­tása. A tervet a Balaton-fejlesz­tési Tanácsban vetette fel egy szakember, annak reményében, hogy az üdülőrégió átfogó közlekedésfejlesztési koncepciójának része lehetne egy egész éven át és akár a nap 24 órájában közlekedő múzeumkocsi-szerelvényekből álló villamosjárat. Csakhogy az utasforgalmi becslések nem támasztották alá a terveket, és már a másfél-kétmilliárdos pályaberuházásokat sem lett volna miből finanszírozni. Azóta sem közlekedik villamos a Balaton fővárosa és a gyógyüdülőhely között.

Földmunka a Balaton partján. A pálya kifut az alagútból Akarattyánál 1907 – 1909 között

Kubikosok Balatonakarattya közelében. Épül az alagút

Balatonalmádi környékén

Villanyvonattal Balatonfüredre

A Balaton északi partjára is korszerű, légkondicionált villamos motorvonatokkal mehetnek nyaralni az utasok, ha elkészül az a villamosítás, amelynek közbeszerzési pályázatát a napokban írta ki az állami beruházó. A Székesfehérvár–Tapolca vonal első szakaszán, Balatonfüredig már 2021 nyarán járhatnak a FLIRT vagy a KISS szerelvények.

A korábbi sikertelen pályázat után ismét meghirdette a Nemzeti Infra­struktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) a Szabadbattyán–Balatonfüred projekt felsővezeték-, vasútépítési és kiegészítő építési munkáinak tervezését és kivitelezését. Az érintett szakasz a hazai vasút 29-es számú, Székesfehérvár–Tapolca egyvágányú vasútvonalának része, amely forgalmának jelentős hányadát a nyári idegenforgalmi szezonban bonyolítja.

Miközben egyre népszerűbbek és egyre jobban kiépülnek a Balaton északi partján fekvő települések, a nyári hétvégéken rendszeresen bedugul az autópálya, és megtelnek a környékbeli utak. Sokat segítene, ha többen vennék igénybe a kötött pályás közlekedést, ehhez azonban korszerűsítésre szorul mind az infra­struktúra, mind a járműpark, mind a szolgáltatás.

Hatvanöt kilométernyi felsővezeték épülhet a villamosítási projekt keretében Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A budapesti vizes világbajnokság idején vitorlásversenyek színhelye volt Balatonfüred, a fejlesztési tárca ezért javítani kívánta a település kötött pályás elérését. Ebből az valósult meg, hogy felújították a füredi vasútállomást és környékét, a vasúti pálya rekonstrukciójára és a felsővezeték kiépítésére azonban idő hiányában nem került sor. Székesfehérvár állomásának átfogó felújítását tavaly fejezték be, Szabadbattyán az első megálló a fejér megyei székhely után.

A beruházás során többek között 64,5 kilométeren 50 Hz-es, 2×2,25 kV-os váltóáramú felsővezetéket helyeznek fel, kialakítják a felsővezeték energia-távvezérlési rendszerét, emellett egy új, villamos vontatási alállomást építenek. A villamosítás mellett hat vasúti átjárót adnak át, és 44,6 kilométeren végeznek el szabályozási munkálatokat.

A felújítás részeként négy állomást teljesen felújítanak: Polgárdi, Balatonkenese, Balatonfűzfő és Alsóörs állomásait átépítik, 55 centiméteres, magas peronokat alakítanak ki kiselemes burkolattal. Alsóörsön egy felsővezetéki járműtároló épület is elkészül, hét állomás pedig esőbeállót kap. A közbeszerzési kiírás szerint a pályázatok beadási határideje február 19., a munkálatok befejezésének határideje a szerződéskötéstől számított harminc hónap, vagyis érvényes pályázat esetén 2020 végére, 2021 nyarára Budapest és Balatonfüred között már elektromos motorvonatok is járhatnak.

A felújítás egy nagyobb, a Balaton északi partjának vasúti közlekedését Keszthelyig megújító korszerűsítés első üteme. A szakmai sajtóban bírálták a szakaszkijelölést, hiszen a villamos járművek kényelmét a Székesfehérvár – valamint Budapest – felől érkezők csak Balatonfüredig élvezhetik. Azoknak, akik továbbutaznának Tapolca felé, át kell szállniuk, hiszen a villanyvonatok csak odáig tudnak közlekedni – mindaddig, amíg a villamosítás a további szakaszokon is el nem készül.

Ugyanakkor kétségtelen, hogy a legnagyobb utasforgalmat Balatonfüred bonyo­lítja le az északi parton, a jegyvásárlók nagyobb részét az ide utazók teszik ki.
A vasúti szolgáltatás vonzerejét növelheti, ha korszerű járművek állnak forgalomba. Jelenleg koros, de felújított ingavonatok teljesítenek szolgálatot a nyári szezonban. Ha elkészül a rekonstrukció, ahogy a déli parton, úgy a Székesfehérvár–Balatonfüred viszonylaton is feltűnhetnek a korszerű, légkondi­cionált FLIRT elektromos motorvonatok.

Mi több, a tavaly nyári szerződéskötés értelmében már 2019-ben megérkeznek az első Stadler gyártmányú KISS emeletes motorvonatok a MÁV-Starthoz, így nem kizárt, hogy ezeket a 600 ülőhelyes járműveket is bevetik a zsúfolt nyári hétvégi forgalomban.

A Balaton megközelítése a főváros irányából vasúton a legbiztonságosabb: a forgalmas nyári hétvégéken az M7-es autópálya a balesetek miatt rendszeresen járhatatlanná válik. A déli oldalon az elmúlt években végig felújították a vasúti pályát, és korszerű járművekkel látják el a forgalmat. Siófokra nem egészen egy óra alatt leér a gyorsvonat.

 


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »