Nemzetközi konferencia a keresztényüldözésről Budapesten

Nemzetközi konferencia a keresztényüldözésről Budapesten

BUDAPEST. A kereszténység alapvetõ értékeinek, világlátásának, kultúrájának megõrzése egyben a demokrácia, a sokszínûség megõrzésének kérdése is – mondta Balog Zoltán, az emberi erõforrások minisztere csütörtökön Budapesten, a keresztényüldözésrõl tartott nemzetközi konferencián. Orbán Viktor miniszterelnök pedig közölte: Magyarország segíti az üldözött keresztények hazatérését.

Balog Zoltán kiemelte: a közel-keleti keresztények szenvedéseinek megismerése és a magyar kormány kiállása mellettük önérdek is, hiszen lehetõséget ad arra, hogy megújítsuk Európa keresztény alapjait. Az õ példájuk segít megérteni, "micsoda érték", hogy "szabadon élhetjük" a keresztény életformát, és azt is, hogy mit jelent a hit megõrzése.   

A miniszter felidézte: 11 éve találták meg a lefejezett Paulosz Iszkander szír ortodox plébános holttestét Moszulban, akiért 350 ezer dollárt kértek elrablói. Halála egy újabb keresztényüldözési korszakot nyitott meg, és azóta tipikus történetté vált. A háborúk nyomán megkezdõdött a sokszínû Közel-Kelet szétesésének korszaka, amelyet felgyújtott és meggyalázott templomok, szétvert keresztény közösségek, meggyilkolt, megkínzott vagy elüldözött családok jellemeznek – mondta a miniszter.

Balog Zoltán az európai keresztény közösségek lelki, szellemi kiüresedésérõl és öngyûlöletérõl is beszélt, akik szemérmesen hallgatnak hitükrõl, és nem emelik fel szavukat, amikor a keresztényeket máshol a világban üldözik.

Orbán: a segítséget kell odavinni, ahol arra szükség van

Orbán Viktor miniszterelnök szerint Európa olyan bevándorláspolitikát erõltet, amely beengedi a veszélyes szélsõségeseket az unióba, Magyarország azonban azt vallja: nem a bajt kell idehozni, hanem a segítséget kell odavinni, ahol arra szükség van. Közölte: Magyarország segíti az üldözött keresztények hazatérését.

"Mi, magyarok azt akarjuk, hogy a szír, az iraki és a nigériai keresztények minél elõbb visszatérhessenek arra a földre, ahol õseik már több száz év óta laktak"; ezt nevezzük magyar szolidaritásnak, (…) Hungary helps" – fogalmazott a miniszterelnök csütörtökön Budapesten, a Válaszok keresése egy hosszú ideje elhallgatott válságra címû, a keresztényüldözésrõl tartott nemzetközi konferencián. Azt mondta, Európa szellemi és politikai vezetõinek egy csoportja olyan kevert társadalmat akar létrehozni, amely néhány emberöltõ alatt teljesen megváltoztatná a kontinens kulturális és etnikai arculatát, keresztény mivoltát, Magyarország viszont a fordítottját teszi annak, amit "Európa jelenleg mûvel".   

Azt tesszük, amit a helyi keresztények vezetõi szerint tennünk kell, ami az általuk vezetett közösségek számára ma a legfontosabb: segítséget nyújtunk a visszaköltözéshez – emelte ki Orbán Viktor, aki szerint a segítség legjobb módja, hogy az erõforrásokat az üldözött keresztények egyházaihoz juttatják el.

A kormányfõ kijelentette: tény, hogy a kereszténység ma a világ legüldözöttebb vallása, hiszen ma a világ 108 országában 215 millió keresztény ember szenvedi el az üldöztetés valamilyen formáját, a vallásuk miatt elnyomott öt emberbõl négy keresztény, és 2015-ben Irakban minden ötödik percben meggyilkoltak egy keresztényt vallási meggyõzõdése miatt. Ugyanakkor  – folytatta – az is tény, hogy ezekrõl az eseményekrõl kevés híradást olvashatunk a nemzetközi sajtóban, és "nagyítóval kell keresnünk" a keresztények kiirtását elítélõ politikai megnyilvánulásokat is.   

Orbán Viktor hangsúlyozta: a világnak meg kell ismernie azokat a bûnöket, amelyeket az elmúlt években a keresztények ellen követtek el, és meg kell értenie, hogy napjaink keresztényüldözései globális folyamatokat jeleznek elõre. A világnak meg kell értenie, hogy ma már nem kisebb dolog, mint az európai életforma jövõje és a mi identitásunk is kockán forog – nyomatékosított.

"Számunkra Európa egy keresztény kontinens, így is szeretnénk megõrizni, ha az egészet nem is tudjuk, legalább azt a szeletét, amit a magyarokra bízott a Jóisten" – fogalmazott.

Veres András: az üldözés még erõsebbé teszi Krisztus egyházát

Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke köszöntõjében hangsúlyozta: kétezer éves tapasztalat, hogy az üldözés nem gyengíti, hanem még erõsebbé teszi Krisztus egyházát.

Szent II. János Pál pápát idézte, aki szerint a második évezred végén az egyház újra a vértanúk egyháza lett. Hozzátette: "ezért reméljük, hogy a jelenlegi üldözés Közel-Keleten, Afrikában, Európában, illetve szerte a világon végsõ soron most is az egyház erõsödését fogja eredményezni". A katolikus püspök szólt arról, hogy mi magyarok különösen együtt tudunk érezni üldözött keresztényekkel, hiszen a tatár invázió, a török majd a szovjet megszállás háromszor is próbára tette keresztény létünket.

Kitért arra: azért is képesek vagyunk az együttérzésre, "mert félelemmel töltenek el bennünket" a keresztényellenesség Európában is megjelent megnyilvánulásai. Megjegyezte, nemcsak az erõszakos esetekre gondol, hanem azokra a "keresztény hitet kigúnyoló jelenségekre is, amelyek jó néhány éve terjednek Európa-szerte".

A katolikus püspök szerint a történelem folyamán eddig miden véres üldözés hasonló módon kezdõdött el. "Most még csak tiltják a vallási szimbólumok elhelyezését, viselését, és gúnyt ûznek a vallási érzésekbõl, vagy a függetlennek tartó média indít összehangoltan teljes letámadást azok ellen, akik vallási értékrendjüket tanítva az övéktõl eltérõ véleményt képviselnek, de ez a magatartás elõbb-utóbb a véres gyûlölet formáját öltheti".

Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke arról beszélt: "nekünk, közép-európaiaknak van tapasztalatunk az üldöztetésrõl, de még döntõbb tapasztalatokat szereztünk Isten megtartó kegyelmérõl".

A református püspök hangsúlyozta a tanúság és a vértanúság összefüggését. Mint mondta, a Jézus melletti tanúságtétel nélkül nincs kereszténység és nincs egyház, és vannak helyzetek, amikor e tanúságtétel súlyos következménye, hogy ugyanúgy fel kell venni a keresztet, ahogy Jézus tette.

Bashar Matti Warda, a Babiloni Káld Katolikus Egyház érseke azt hangoztatta, hogy a lakóhelyükrõl elüldözött keresztények visszatéréséhez nemzetközi segítségre és a biztonság garantálására van szükségük, a keresztények ugyanis nagyon félnek egy újabb fegyveres konfliktustól. Kiemelte az oktatás szerepét, ami segíthetne legyõzni a vallási fanatizmust.

II Efrém Ignác, Antióchiai Szír Ortodox Egyház pátriárkája arról beszélt: ha a keresztényeket elkergetik a Közel-Keletrõl, akkor egyszínûvé válik a társadalom, eluralkodik a fanatizmus, és az emberek még ellenségesebbé válnak azokkal, akik nem osztoznak a hitükben és a meggyõzõdésükben. Hangsúlyozta: gyakran azt érzik, hogy cserben hagyják õket a nyugati országok, ugyanakkor Magyarország elsõként tette meg, hogy kormányszinten komoly felelõsséget vállalt értük.

III. József Ignác Júnán, az Antióchiai Szír Katolikus Egyház pátriárkája köszönetét fejezte ki Orbán Viktor miniszterelnöknek és a kormányának, amiért folyamatosan bizonyítják, hogy õszintén aggódnak a keresztények életéért a Közel-Keleten. Köszönetet mondott Ferenc pápának is, amiért nemzetközi szinten is felhívja a figyelmet a keresztényüldözésre, de hiányolta az Európai Unió, az Egyesült Államok, Kanada, Oroszország, Kína és az ENSZ segítségét, és úgy vélte, cserben hagyták azt az õsi civilizációt, amely alapján létrejött az európai keresztény kultúra.

Ján Fige¾, az Európai Unió vallásszabadságért felelõs különleges megbízottja arról beszélt: a tudatlanság, a közöny, és a félelem az oka a kereszténységet érintõ negatív helyzetnek, és ez a cselekvés gátja is. Ján Fige¾ kiemelkedõnek tartotta a Hungary Helps programot, és úgy vélte, a "Magyarország segít" mottót, "Közép-Európa segít"-re kellene változtatni.

Hölvényi György, az Európai Néppárt vallásközi párbeszéddel foglalkozó munkacsoportjának társelnöke szerint Európának különös felelõssége van a keresztények megvédésében. Hangsúlyozta: az üldözött keresztények segítséget kérnek, nem pedig azt, hogy engedjük be õket, az európai politika azonban nem jól veszi ezt az üzenetet. A visszatérés és a szülõföldön maradás jogát kell biztosítani – jelentette ki.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »