Népakarat rövid pórázon

Népakarat rövid pórázon

Április harmadika, a magyar országgyűlési választás napja a demokrácia és választói akarat ünnepe kellene hogy legyen, ám mégsem ilyen hangulat uralkodik az országban.

A háború árnyékában tartott választás kampányüzeneteit és a választóknak megfogalmazott „választás tétjét” is megváltoztatta az orosz–ukrán háború. A meghatározó közvélemény-kutatók szoros Fidesz-előnyt mérnek, de az ellenzéki szavazók még belekapaszkodnak a megmaradt csekély reménybe, hátha a bizonytalan szavazók tábora képes a javukra billenteni az eredményt. A putyini agressziót kellő határozottsággal el nem ítélő Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyre megbízhatatlanabb partner az unióban és a nyugati szövetségesek számára, azonban még mindig van egy kis várakozás, hátha a megnyert választás után módosul Orbán retorikája és viselkedése, ezzel együtt a háború kitörése óta eltelt hetekben tett nyilatkozatait és viselkedését nem felejti el a megtámadott Ukrajna mellett egyértelműen kiálló nemzetközi közösség. A hitelvesztés és a pávatánc szégyenfoltja rajta marad.

Péntek reggel a hagyományos rádióinterjúban Orbán orbitális választási csalásról beszélt, mert szerinte az ellenzék nem megengedett eszközökkel kampányol. Amikor a választásra érkező EBESZ-megfigyelőkről beszélt, újra előhúzta a harci retorikát: „Egy hadsereg van itt, egy háborút meg lehetne nyerni ennyi katonával.”. Az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) valóban teljes körű missziót küld Magyarországra. A választás tisztaságáért sokan aggódnak – az ENEMO nemzetközi választási megfigyelő csoport arra hívta fel a figyelmet, hogy hiányoznak a jogszabályi keretek Magyarországon a választási csalás megelőzésére.

Hírdetés

Részletes elemzést tett közzé Magyar Bálint és Madlovics Bálint (A posztkommunista rendszerek anatómiája monumentális könyv szerzői) Magyarország 2022: miként manipulálják és próbálják elcsalni a választást? címmel. Dolgozatukban azt vezetik le, hogy a modern autokráciában milyen eszközökkel próbálják manipulálni a választást úgy, hogy már a választási helyzetet a hatalomnak kedvező eredmény érdekében alakítják át. Példák sokaságával igazolják, a „szabad, de nem tiszta” megnevezés helyett nyugodtan lehet használni a „manipulált” vagy „elcsalt” választás kifejezéseket. A teljesség igénye nélkül néhány példa, amelyekkel a rezsim maga felé hajlította a választás feltételeit és kimenetelét: a feles parlamenti többséggel meghozható szabályok kétharmadossá tétele; a jelenlegi kormány mandátumán túlmutató kinevezések, 31 állami kulcspozíció bebetonozása (a Költségvetési Tanács elnöke, a Kúria elnöke, a Legfőbb Ügyész, Alkotmánybíróság, a közmédia vezetője stb.); állami eszközök kiszervezése a kormánypárt által felügyelt alapítványokhoz – 21 egyetem és több száz ingatlan kiszervezése, az értékük több ezer milliárd forint; manipulált választókerületi térkép létrehozása (ennek eredménye: „ha a kormánypárt és az egységesen induló ellenzék ugyanannyi szavazatot kapna, akkor a szavazatok 2018-as választásföldrajz szerinti eloszlása mellett a kormánypárt győzne az egyéni választókerületek 57, az ellenzék pedig csak 43 százalékában”); kamupártok bevonása; az államhatalom bevetése a kormánypárt oldalán – a közmédia propagandává alakítása, nehéz elkülöníteni az állam és a Fidesz kampányait, fideszes médiatúlsúly – „2019-re már a közéleti hírmédiák 77,8%-át a Fidesznek kampányoló média tette ki” stb. stb.

Nem véletlen, hogy az országgyűlési választási kampányokban megjelenik a határon túli magyarok szavazatainak kérdése, ugyanis nem megfelelően szabályozott a levélszavazás, ezért lehetőség nyílik visszaélésre. Az egyik sokat bírált megkülönböztetés, hogy a külföldön tartózkodó, zömmel kormánykritikus magyarok nem jogosultak levélszavazásra, csak azok a határon túli magyarok, akiknek nincs magyarországi lakcímük. Visszaélésekről érkeztek hírek Szerbiából, a posta helyett egy párthoz kötődő aktivisták kézbesítették a szavazólapokat, és segítettek a kitöltésénél. Erdélyben pedig az ellenzékre leadott, elégetett szavazólapokat találtak a Maros megyei Jedd közelében. A „halott határon túli szavazók” problémája arra vezethető vissza, hogy tíz évig van érvényben a regisztráció, ennyi idő alatt az elhunytak száma több tízezer is lehet, és az ő címükre kézbesített szavazólapokkal bárki manipulálhat. A következő csalási lehetőség olyan választókerületbe való fiktív lakcím létrehozása, ahol szoros a verseny, mert ezáltal egyéni kerületi jelöltre is lehet szavazni, nem csak pártlistára. Sosem volt még ilyen magas a levélben szavazásra jogosultak száma, közel 450 ezren vannak (2018-ban több mint 70 százalékuk szavazott).

A választás elvileg szabad, de a NER tizenkét éve alatt a választási helyzet alaposan megváltozott. A népakaratot rövid pórázon tartja a hatalom. Ezt nevezhetjük elcsalt választásnak.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »