Orbán a ringben! II.

Orbán a ringben! II.

Az elnök csenget, újra csenget, hosszasan csenget, a miniszterelnök lép a szorítóba. Időről időre személyesen kell választ adnia a dárdaként ”mellének” címzett azonnali kérdésekre.

Garantált a telt ház.  Párbajhoz hasonlatos: csupa szín, csupa legenda! Szabad keserűen igazat mondani, valóságot leleplezni, és  szabad  hazudni, sértegetni, vádaskodni. Odakint a sarki kocsmában a töredékéért is képen teremtenek,  a Tisztelt Házban  azonban a  mentelmi jog megment. – Mi azonban ennek hiányában ezúttal a  hét mérkőzéséről csak a ”szolid” közbeszólásokat,  derültséget és a tapsokat jelezzük.

Tudja-e, miniszterelnök úr, mi 1958 üzenete?

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, (MSZP): – A miniszterelnök ismét kitett magáért! Nem cáfolta, hogy júniusban visszahívják Szemerkényi Rékát, Magyarország washingtoni nagykövetét. A sajtó egyik munkatársának ezzel kapcsolatos kérdésére ön mosolyogva csak annyit mondott: „Nőügyekkel nem foglalkozom.” Mindebből az is világossá vált, hogy ön szerint ez nőügy, és a nőügyekkel való foglalkozás nem méltó egy ilyen kimagasló államférfihoz, mint ön! Lázár Jánosnak sikerült fokozni a helyzetet: a csütörtöki kormányinfón, az alábbiakat mondta: Orbán Viktor azóta megváltoztatta az álláspontját. Az ország fele nő, ezért kell foglalkozni a nőügyekkel.

– Miniszterelnök Úr! Talán rájöttek arra, hogy a magyar nőknek is van szavazati joga? Két dolgot mondanék önnek. Először is, bárkivel, bármelyik nővel szemben elfogadhatatlan az a stílus, amit ön és önök megengednek maguknak. Másodszor, két ország diplomáciai kapcsolata nem nő- vagy férfiügy. Ha ön nem veszi komolyan az ezzel kapcsolatos kérdéseket, az önt minősíti.

– Miniszterelnök Úr! Emlékeztetnem kell önt egy beszédére, amit itt, a Parlament falai között mondott el 2014 májusában a miniszterelnöki eskütétele után. Régi tanítás: mi legyen az első teendője annak, aki megkezdi a kormányzást? Válasz: a szavak helyes használatának helyreállítása. Ha a szavak használata nem helyes, akkor a gondolatok értelme zavaros. Ha a gondolatok értelme zavaros, nem lehet szabatosan cselekedni. Ezért a kormányzásra vállalkozó első dolga az legyen, hogy a gondolatait szavakká, a szavait pedig tettekké tegye. Ne tűrje, hogy szavaiban rendetlenség legyen!

– Miniszterelnök Úr! Felszólítom, hogy kérjen bocsánatot minden magyar nőtől, akit megsértett ezzel a mondatával is!

– Tud‑e államférfiként viselkedni, miniszterelnök úr? (Taps az MSZP soraiban.)

– Tud‑e államférfiként viselkedni, miniszterelnök úr? (Taps az MSZP soraiban.)

ORBÁN VIKTOR, (miniszterelnök): – Mindenkitől elnézést fogok mindig kérni, akit megbántottam vagy megsértettem, ez esetben ez a helyzet nem áll fenn! Ha mégis így tettem volna, megnyugtathatom, hogy otthon pont elegen vannak hölgyek ahhoz, hogy azonmód le is kapjanak a tíz körmömről. Ehelyett inkább azt szeretném önnek javasolni, hogy beszéljünk kellő tisztelettel a magyar nőkről. Javaslom, hogy ismerjük el a munkájukat, javaslom, hogy ne ilyen hangon és ne ilyen apropóból, mint ahogy ezt ön teszi! Igenis ideje volna annak, hogy számos gazdasági kalkulációban helyet adjunk annak a munkának, amit ők munkahelyen kívül végeznek.

– Azt gondolom, hogy általában a magyar politika több tisztelettel beszélhetne a nőkről!

Azt gondolom, hogy e tekintetben sem a Fidesznek, sem a Kereszténydemokrata Néppártnak nincs szégyenkeznivalója! (Közbeszólás az MSZP soraiból: Varga Istvánra emlékszel? ‑ Vak komondor!) Mindig is tiszteltük a nagyszüleinket, tiszteltük a szüleinket, tiszteltük a házastársunkat és tiszteltük a gyermekeinket is. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Jól meg is vertétek!) Azt javaslom mindenkinek, hogy ebben a hangnemben beszéljünk a magyarországi hölgyek helyzetéről! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Azt gondolom, hogy e tekintetben sem a Fidesznek, sem a Kereszténydemokrata Néppártnak nincs szégyenkeznivalója! (Közbeszólás az MSZP soraiból: Varga Istvánra emlékszel? ‑ Vak komondor!) Mindig is tiszteltük a nagyszüleinket, tiszteltük a szüleinket, tiszteltük a házastársunkat és tiszteltük a gyermekeinket is. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Jól meg is vertétek!) Azt javaslom mindenkinek, hogy ebben a hangnemben beszéljünk a magyarországi hölgyek helyzetéről! (Taps a kormánypártok soraiban.)

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ: – Miniszterelnök Úr! Tudja mi 1958-nak az üzenete? Tudja, mi volt 1958-ban? Brazília 5:2-re verte meg Svédországban a svédeket. És tudja, hogy milyen módszerrel? Amit 1950-ben elfelejtettek. Pelé akkor három gólt lőtt sérülten, 17 éves volt, és a róla szóló életrajzi filmben tudja, mit mondott erről? Másságunk tesz széppé minket!

Minket, magyar nőket a másságunk tesz széppé! (Moraj a kormánypártok soraiban.) De nemcsak széppé, hanem erőssé és legyőzhetetlenné!(Taps az MSZP soraiban.) Erőssé és legyőzhetetlenné az ilyen primitív hímsoviniszta viselkedéssel szemben, amit önök művelnek hetedik éve itt, ebben a parlamentben! (Taps az MSZP soraiban.)

Minket, magyar nőket a másságunk tesz széppé! (Moraj a kormánypártok soraiban.) De nemcsak széppé, hanem erőssé és legyőzhetetlenné!(Taps az MSZP soraiban.) Erőssé és legyőzhetetlenné az ilyen primitív hímsoviniszta viselkedéssel szemben, amit önök művelnek hetedik éve itt, ebben a parlamentben! (Taps az MSZP soraiban.)

ORBÁN VIKTOR: – A válasz megilletne, de nem vagyok benne biztos, hogy szükség is van rá, hiszen, ha jól értem, a képviselő asszony fölfedte azt a különbséget, ami közte és köztem fennáll! De ezzel nem tudok mit kezdeni, ez már a Jóisten döntése eredményeképpen így van, ön egy hölgy, én pedig férfi vagyok! És egy dolgot biztosan garantálhatok önnek, mindig meg fogom önnek adni azt a tiszteletet, azon túl is, amely azért illeti meg önt, mert hölgy! . Köszönöm szépen a figyelmét! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Nem lehet a kormányfő nemzetbiztonsági kockázat!

VONA GÁBOR, (Jobbik): – Miniszterelnök Úr! Néhány héttel ezelőtt arra voltam kíváncsi, hogy van‑e önben kellő bátorság annak a mondatnak a kimondására, hogy nem voltam ügynök, soha nem adtam sem írásban, sem szóban jelentést senkiről! Sajnos, ön ezt a mondatot nem merte kimondani, mellébeszélt, elég kínos pillanat volt ez itt mindannyiunk számára az Országgyűlésben, és ez a kérdés továbbra is itt lebeg a levegőben.

– De van itt más kérdés, ami szintén aggodalomra ad okot, hiszen egy kormányfőt nemcsak a távoli múltjával, hanem a közelmúltjával és a jelenével is lehet zsarolni. Miközben a nemzetközi helyzet fokozódik, és ön is fokozza itt egy egyetem miatt, miközben migráció van, terrorizmus van, gazdasági válság van, hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt jelentene Magyarországra, ha a kormányfőt zsarolni lehetne, mondjuk, a pénzügyei miatt. Egyfajta belpolitikai tragédiával érne fel, ha mondjuk, önről, a családtagjairól vagy a legszűkebb környezetéről kiderülne az, hogy külföldön eltitkolt pénzügyi vagy vagyoni ügyleteket folytattak.

– Miniszterelnök Úr! Önnek egy éve van hátra, és ez az idő relatíve hosszú idő! Én arra szeretném önt kérni, hogy bennünket itt, az Országgyűlésben és ezen keresztül a magyar közvéleményt nyugtassa meg arról, hogy az elkövetkezendő egy évben, ami önnek még hátravan, nem derülhet ki sem önről, sem a családtagjairól, sem a legszűkebb környezetéről, hogy külföldön eltitkolt számlája volt vagy van, vagy külföldön offshore-vagyona volt vagy van, hogy külföldön eltitkolt vagyona volt vagy van, vagy külföldön bármilyen zavaros és illegális vagy eltitkolt pénzügyi ügyletbe keveredtek vagy keveredett.

– Arra kérem, miniszterelnök úr, hogy tekintve ennek a kérdésnek a súlyosságát, az ezzel kapcsolatos nemzetbiztonsági aggályokat és félelmeket, ne próbálja meg megkerülni a választ! Ne próbálja meg kikérni magának a kérdést, hanem szedje össze magát, az elmúlt azonnali kérdéseinkkel ellentétben, és igyekezzen válaszolni. Az azonnali kérdés arról szól, hogy én kérdezek és ön válaszol, és a kérdésem az:

– Önnek, a családtagjainak és a legszűkebb környezetének van‑e külföldön eltitkolt pénzügye, vagyona vagy bármilyen zavaros pénzügyi művelete? (Taps a Jobbik soraiban.)

– Önnek, a családtagjainak és a legszűkebb környezetének van‑e külföldön eltitkolt pénzügye, vagyona vagy bármilyen zavaros pénzügyi művelete? (Taps a Jobbik soraiban.)

ORBÁN VIKTOR, (miniszterelnök): – Megnyugtathatom, e tekintetben nyugodtan aludhat. (Taps a kormánypártok soraiban. ‑  Apáti István: Tehát van!)

ORBÁN VIKTOR, (miniszterelnök): – Megnyugtathatom, e tekintetben nyugodtan aludhat. (Taps a kormánypártok soraiban. ‑  Apáti István: Tehát van!)

VONA GÁBOR: – Miniszterelnök Úr! Én minden este nyugodtan alszom, ellentétben önnel. Én úgy érzem, hogy nagy a baj, mert ön azt gondolja, hogy itt az Országgyűlésben ”sorosozással” meg ”simicskázással” mindent meg lehet szüntetni és mindent a szőnyeg alá lehet söpörni.

Hírdetés

– Miniszterelnök Úr! Vegye már észre, hogy nevetséges, amit ön csinál! Én lettem Soros György által politikus, vagy ön? Engem tett háromszor miniszterelnökké Simicska Lajos, vagy önt? Önt tette Simicska Lajost miniszterelnökké! És ne próbálja ezt a problémáját, az ön belső démonaival való küzdelmét ne próbálja ránk vetíteni! Ezt oldja meg saját maga, és ebből bennünket is meg az országot is, kérem, hogy hagyja ki!

– Miniszterelnök Úr! Ön itt hétről hétre felolvashatja azt a csehszlovák közleményt, amit önnek Habony Árpád kiizzad. Ön zsúrpubizhat, simicskázhat, sorosozhat, csicskázhat, mindent csinálhat, de vegye már észre, hogy ez nem a felcsúti lelátó, itt nincs szotyola! Itt kérdések vannak és válaszok vannak. Önnek pedig az a dolga, hogy válaszoljon arra a kérdésre: van‑e külföldi pénzügyi számlája önnek, a családtagjainak vagy a legszűkebb környezetének, vagy van‑e bármilyen eltitkolt vagyona? Ez a kérdés, erre kérek egy igent vagy egy nemet! (Taps a Jobbik padsoraiban.)

– Miniszterelnök Úr! Ön itt hétről hétre felolvashatja azt a csehszlovák közleményt, amit önnek Habony Árpád kiizzad. Ön zsúrpubizhat, simicskázhat, sorosozhat, csicskázhat, mindent csinálhat, de vegye már észre, hogy ez nem a felcsúti lelátó, itt nincs szotyola! Itt kérdések vannak és válaszok vannak. Önnek pedig az a dolga, hogy válaszoljon arra a kérdésre: van‑e külföldi pénzügyi számlája önnek, a családtagjainak vagy a legszűkebb környezetének, vagy van‑e bármilyen eltitkolt vagyona? Ez a kérdés, erre kérek egy igent vagy egy nemet! (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ORBÁN VIKTOR: – Kétségkívül messzire fog jutni a magyar parlament akkor, ha arra fordítja az idejét, hogy az önök gazdája ide beküldött whiskyszagú kérdéseivel foglalkozik ahelyett, hogy az ország kérdéseivel foglalkozna! De megismétlem: szomorú sors az, amikor az embernek gazdája van, és nem a saját maga ura! (Közbeszólások és zaj a Jobbik padsoraiból.)

– Ezzel szemben szeretném világossá tenni: Magyarország olyan ország, ahol a választásokat a szavazópolgárok döntik el. Sőt, olyan ország, ahol a választópolgárok azt is eldönthetik, hogy leváltanak egy kormányt. Mind a két esetről mi, akik itt ülünk, a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt tagjai, tudunk beszélni.

– Egy dolgot tudok mondani önnek: lehet, hogy van, akit Soros György mozgat, van, akit pedig az önök gazdája. De mi ezek közé sose fogunk tartozni! (Dr. Apáti István: Igen, vagy nem?) A Fidesz és a KNDP szuverén párt, csak a magyar emberek érdekét képviseljük, és mindig az eskünknek megfelelően minden törvényt maradéktalanul betartunk! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Miért fél a kormány a népszavazástól a bővítéssel kapcsolatban?

SZÉL BERNADETT, (LMP): – Miniszterelnök Úr! Rendre azt halljuk a Fidesztől, hogy önök a nép közvetlen felhatalmazásából vezetik le a döntéseiket, sokszor elmondják, hogy önök kettőször kétharmadot kaptak. Csakhogy van itt egy olyan beruházás ma Magyarországon, amelyre önök soha és semmilyen felhatalmazást sem kaptak, pedig egy jó évszázadra biztosan meghatározza a magyar emberek jövőjét.

– Szeretném leszögezni: 2014-ben nem erről döntöttek a magyar emberek! Ha erről döntöttünk volna, akkor nemhogy kétharmaduk nem lenne, de kormányon sem lennének! A  kormánynak lett volna lehetősége, sőt kötelessége is lett volna kikérni a magyar emberek véleményét a paksi bővítésről. A tisztességes az én álláspontom szerint, az lett volna, ha már a szerződés előtt megteszik ezt, de még most sem késő!

– Miniszterelnök Úr! Ezzel kapcsolatban szeretnék önnek föltenni négy kérdést. Ha Lázár úr esetleg abbahagyja a briefingelést, akkor tud rám figyelni.

– Elismeri‑e ön, hogy Magyarország következő száz évének egyik legsúlyosabb döntése a paksi bővítés?

– Elismeri‑e ön, hogy ilyen kérdésekben a magyar embereknek kell dönteniük?

– Egyetért‑e ön azzal, amit a Nemzeti Választási Bizottság is állít, hogy túl bonyolult ez a kérdés ahhoz, hogy a magyar emberek dönthessenek róla?

– Akkor is ragaszkodik‑e ön a paksi bővítéshez, ha azt a magyar emberek egyértelműen ellenzik? 

– Felkészült‑e arra a Fidesz-KDNP, hogy szembemenjen a magyar emberek egyértelmű akaratával? (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

– Felkészült‑e arra a Fidesz-KDNP, hogy szembemenjen a magyar emberek egyértelmű akaratával? (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ORBÁN VIKTOR, (miniszterelnök): – Képviselő Asszony! A Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt nyílt lapokkal játszott e tekintetben is, mindig is ezt tesszük. A paksi beruházásról szóló alapszerződést szándékosan a 2014-es parlamenti választások előtt kötöttük meg. Előtte vitattuk meg itt a tisztelt Házban, éppen azért, hogy a ’14-es választáskor senki se mondhassa azt, hogy nem ismerik, hogy mi a kormányzásra készülő Fidesz és Kereszténydemokrata Néppárt energiapolitikája.

–  Nyílt lapokkal játszottunk, mindent bemutattunk. A pénzügyi szerződést szándékosan választottuk el az alapszerződés megkötésétől, éppen azért, hogy ha a választásokon más döntés születik, az utánunk következő kormány számára ne legyen kész helyzet. Az alapszerződést a választás előtt kötöttük meg, itt vitattuk meg; a pénzügyi szerződést pedig már a választáson kapott felhatalmazás alapján kötöttük meg.

– Szerintem ez egy fair eljárás, úgy gondolom, hogy ezért a mostani magatartásunk pontosan tükrözi a magyar nép akaratát! (Taps a kormánypártok soraiból.)

– Szerintem ez egy fair eljárás, úgy gondolom, hogy ezért a mostani magatartásunk pontosan tükrözi a magyar nép akaratát! (Taps a kormánypártok soraiból.)

SZÉL BERNADETT: – Miniszterelnök Úr! Ha önök szerint a magyar választópolgárok ilyen mértékben támogatják ezt a beruházást, akkor miért nem fogják be a szánkat egy népszavazással? Miért nem hagyják, hogy ez a népszavazás megtörténjen? Önök saját hatáskörben ezt kiírhatják. De kiírhatja a köztársasági elnök is.

– Nyílt lapokról itt szó nincsen! Az önök emberei a Nemzetbiztonsági bizottság ülését szándékosan határozatképtelenné tették, amikor Yandex-botrányról beszélünk, amikor magyar-iráni atompaktumról beszélünk, amikor erről a paksi bővítésről beszélünk, ami nem nyílt lapokkal zajlik, hanem 11 ezer oldal van egy pincében az egyik minisztérium alatt, amelybe nem lehet normálisan beletekinteni.

– Szóval én azt gondolom, hogy már nem az a kérdés, hogy önök mi felé elkötelezettek és mi felé nem, hanem az, hogy ennek az országnak a miniszterelnökét hogy hívják!  Hogy hívják a miniszterelnököt: Vlagyimirnak hívják vagy Viktornak hívják? Úgyhogy kérem, ha nem ért egyet azzal, amit én mondok, és ha egyetért azzal, hogy a magyar emberek ön szerint támogatják ezt a beruházást, akkor fogja be a szánkat egy népszavazással! Írja ki!

– Szóval én azt gondolom, hogy már nem az a kérdés, hogy önök mi felé elkötelezettek és mi felé nem, hanem az, hogy ennek az országnak a miniszterelnökét hogy hívják!  Hogy hívják a miniszterelnököt: Vlagyimirnak hívják vagy Viktornak hívják? Úgyhogy kérem, ha nem ért egyet azzal, amit én mondok, és ha egyetért azzal, hogy a magyar emberek ön szerint támogatják ezt a beruházást, akkor fogja be a szánkat egy népszavazással! Írja ki!

ORBÁN VIKTOR: – Szeretném jelezni, hogy nyilvánvaló és többszöri felszólítás ellenére sem vagyok hajlandó befogni a képviselő asszony száját!  (Derültség.), Ezzel szemben szeretném megismételni az álláspontunkat: a Fidesz az atomenergiát támogatja. Támogatjuk egyébként a megújuló energiákat is.  (Gőgös Zoltán: Adóval!) Támogatjuk,de az a véleményünk, hogy a megújuló energiákra nem fizethetnek rá a magyar emberek. Úgy látjuk, hogy nemcsak ma, hanem még belátható időn keresztül a legolcsóbb energia a nukleáris energia lesz. Ezért az a véleményünk, hogy mind a magyar családok rezsicsökkentése, mind pedig a magyar gazdaság szereplőinek versenyképessége szoros összefüggésben áll a magyar energia árával, annak előállítási módjával és formájával (Gőgös Zoltán: És majd sugárzunk az örömtől.). Ezen lehetőségeink közül a paksi nukleáris atomerőmű tűnik a legészszerűbbnek és a legolcsóbbnak. Ez Magyarország érdeke! A következő napokban tárca nélküli minisztert fogok kinevezni a paksi erőmű beruházása kérdésének összefogására és irányítására. (Taps a kormánypártok soraiból. ‑ Gőgös Zoltán: A Mészárost?)

Veszélyben van‑e az ország szuverenitása?

SZAKÁCS LÁSZLÓ,  (MSZP): – Miniszterelnök Úr! Matolcsy György jegybankelnök innen a pulpitusról az expozéjában mondta el, hogy 2014 második felében és 2015 első felében Magyarországot egy NATO-szövetséges tagállam budapesti nagykövetségéről támadták meg, méghozzá katonai és titkosszolgálati forgatókönyvek alapján, ami a jegybankon keresztüli kormánybuktatást célozta meg. Matolcsy Györgyöt kétszer is kérdeztük, itt a parlamentben is, hogy mi lehetett ezek mögött a szavak mögött, milyen tényeket ismert, hiszen az önök frakciója egyetlenegy alkalommal sem támogatta azt, hogy Matolcsy György eljöjjön bármelyik bizottsági ülésre, és ott elmondhassa ő saját maga a saját szavaival, hogy mit gondolt.

– Hát itt elmondta, de nem lettünk tőle okosabbak, mert először egy Magyar Narancs-cikkből idézett ‑ nem hiszem egyébként, hogy ez lenne az, ami gondolatokat korbácsolt volna benne ‑, majd később azt mondta, hogy egy párttársam tudta csak azt, hogy itt az amerikaiakról van szó, az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségéről. Majd utána azt mondta, hogy Kósa Lajos tudta ezt valójában, és tőle idézett, majd legvégül, mert ennyiféle választ adott, azt mondta, hogy valójában már mindenki tudta, csak én nem, hogy itt az Amerikai Egyesült Államokról van szó.

– Ennyiféle válasz nyilvánvalóan nem lehet igaz! Úgy gondolom, hogy a magyar pénzügyi rendszer stabilitása a magyar szuverenitásnak egy nagyon-nagyon fontos kérdése, és ha ezt támadás érte, akkor  mi nyugodtan tehetünk fel kérdéseket, és meg is ismerhetjük azokat az adatokat, amik ebből rendelkezésre állnak, le kell vonni belőlük a tanulságot, és természetesen javaslatokat is kell tennünk. No de Matolcsy szavai a levegőben maradtak, ezért kérdezem miniszterelnök urat:

– Tud‑e azon kívül elmondani erről, amit Matolcsy György igaz, hogy nagyon zavarosan is elmondott?

– Veszélyben volt‑e a magyar szuverenitásnak ez a nagyon fontos eleme? (Taps az MSZP soraiban.)

– Veszélyben volt‑e a magyar szuverenitásnak ez a nagyon fontos eleme? (Taps az MSZP soraiban.)

ORBÁN VIKTOR, (miniszterelnök): – Olcsó dolog lenne részemről, ha most Hadházy kollégához utalnám az ön által föltett kérdést, mondván, hogy nem az én dolgom az, hogy rajtam kívül álló beszélgetések interpretációjával foglalkozzam. De szerintem az ön kérdése komoly kérdés. Ha a jegybank elnökére hegyezte volna ki a kérdését, akkor persze nem tudnék ilyen együttműködő módon válaszolni, mert számunkra a jegybank elnökének a jogállása sérthetetlen, és mindig is védeni fogjuk a jegybank elnökének és a jegybank jogállásának a függetlenségét. Tehát arra ne is számítsanak, hogy bármifajta politikai támadásnak mi itt teret fogunk nyitni. Ezzel szemben a kérdés, amit föltett, rendkívül fontos.

– Ami a múltat illeti: azt szeretném önnek mondani, hogy többször is történt, és szerintem folyamatosan történik is kísérlet arra, hogy Magyarországra befolyást gyakoroljanak. Hogy a befolyásgyakorlás mértéke mikor milyen nagyságrendű, az mindig megfelelő elemzést igényel. Ilyen típusú befolyásolási kísérletek rendszeresen vannak a négy égtáj mindegyikének irányából. De ebben nincs semmi rendkívüli. Azt gondolom, hogy a modern világban a politikai létezésnek, az állami létezésnek ez szükségszerű velejárója.

– Ami a múltat illeti: azt tudom mondani önnek, hogy a pénzügyi oldalról történő szuverenitáscsökkentés, -csorbítás, a támadás erőssége mindig attól függ, hogy mennyire kitett az adott ország, a mi mostani szóváltásunk szempontjából Magyarország helyzete. Magyarország 2010-ben, ’11-ben és ’12-ben rendkívüli mértékben kitett volt a külföldi pénzpiacoknak, ezért Magyarország szuverenitását erről az oldalról könnyen érhette, s érte is befolyásolás. A helyzet azonban megváltozott. Ön is látja, hogy a kitettségünk jelentős mértékben csökkent. Szuverenitáskorlátozó kísérletek vannak, de ezek közül a jelentősek ma nem a pénzügyi szektor felől érkeznek. (Taps a kormánypártok soraiban.)

– Ami a múltat illeti: azt tudom mondani önnek, hogy a pénzügyi oldalról történő szuverenitáscsökkentés, -csorbítás, a támadás erőssége mindig attól függ, hogy mennyire kitett az adott ország, a mi mostani szóváltásunk szempontjából Magyarország helyzete. Magyarország 2010-ben, ’11-ben és ’12-ben rendkívüli mértékben kitett volt a külföldi pénzpiacoknak, ezért Magyarország szuverenitását erről az oldalról könnyen érhette, s érte is befolyásolás. A helyzet azonban megváltozott. Ön is látja, hogy a kitettségünk jelentős mértékben csökkent. Szuverenitáskorlátozó kísérletek vannak, de ezek közül a jelentősek ma nem a pénzügyi szektor felől érkeznek. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZAKÁCS LÁSZLÓ, (MSZP): – Miniszterelnök Úr! Sok tízezer károsultja van ezeknek az ügyeknek, és több száz milliárd forint kára. Mi azt kezdeményeztük, pontosan ezért, hogy álljon fel egy eseti bizottság, és négy kérdésre adjon választ: kik támadták meg az országot, milyen eszközökkel támadták meg az országot, milyen eszközökkel hárították el, és 2017-ben fennáll‑e még ez a veszély? Ezt az önök frakciója nem támogatja. Nem támogatja azt, hogy a Gazdasági bizottságban, amely állandó bizottság, ezt a kérdést napirendre tűzzük. Miért, miniszterelnök úr? (Taps az MSZP soraiban.)

SZAKÁCS LÁSZLÓ, (MSZP): – Miniszterelnök Úr! Sok tízezer károsultja van ezeknek az ügyeknek, és több száz milliárd forint kára. Mi azt kezdeményeztük, pontosan ezért, hogy álljon fel egy eseti bizottság, és négy kérdésre adjon választ: kik támadták meg az országot, milyen eszközökkel támadták meg az országot, milyen eszközökkel hárították el, és 2017-ben fennáll‑e még ez a veszély? Ezt az önök frakciója nem támogatja. Nem támogatja azt, hogy a Gazdasági bizottságban, amely állandó bizottság, ezt a kérdést napirendre tűzzük. Miért, miniszterelnök úr? (Taps az MSZP soraiban.)

ORBÁN VIKTOR: – Én a frakciónk magatartását észszerűnek és helyesnek látom ebben az ügyben, tehát jól döntöttek, amikor önöknek ezt a kérését elutasították. Ezek nemzetbiztonsági eszközökkel zajló küzdelmek. Azt gondolom, óvatosnak kell lennünk a tekintetben, hogy az ilyenfajta küzdelmeknek mikor melyik szeletét tárjuk a nyilvánosság elé. – Szeretném megismételni: ez folyamatosan zajlik, tehát ez nem egy adott pillanathoz kötött eseménysor, hanem ez a modern korban az állami létezés szükségszerű velejárója. Jelentem önnek is meg a tisztelt Háznak is, hogy ez idáig az ilyen típusú kísérleteket sikeresen elhárítottuk. Szerintem majd akkor érdemes erről a kérdésről beszélni nagy nyilvánosság előtt, ha egyszer nem járunk sikerrel. Remélem, hogy erre nem kerül sor! (Taps a kormánypártok soraiban.) 


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »