Példátlan sikerszériában a Fidesz

Példátlan sikerszériában a Fidesz

Miközben a balliberális ellenzék permanens válságba került, s kudarcot vallott a Jobbik fordulata, a Fidesz–KDNP minden közvélemény-kutató szerint tartós népszerűségnek örvend a választók köré­ben, amin egyelőre a korrupciós vádak, a Soros-hálózat ténykedése és a nemzetközi nyomás sem tudott változtatni. Elemzők szerint a siker titka a következetesen képviselt néppárti politika.

Erős és egységes pártként készülhet a Fidesz a 2018-as országgyűlési választásra; hét év kormányzás után sem látszik rajta, hogy megfáradt, megcsontosodott volna, s példátlanul tartós népszerűségnek örvend a választók körében – derült ki a lapunk által megkérdezett politikai elemzők értékeléséből. – A siker kulcsa többek között az, hogy az utóbbi hét év kormányzása alatt egy igazságos tehermegosztás érvényesült, ebben ma már a bankok és a multicégek is részt vesznek – közölte lapunkkal Kiszelly Zoltán.

Az emberek pártján

A politológus kiemelte, hogy a Gyurcsány–Bajnai-kormányokkal szemben az Orbán Viktor vezette kabinet 2010 és 2014 között a devizahitelek kivezetésével és a rezsicsökkentéssel egyértelműen az emberek oldalára állt a multinacionális cégekkel szemben. A jelenlegi terminusban pedig az látható, hogy a Fidesz–KDNP-s vezetés a magyar családok támogatását helyezi előtérbe az idegen népesség betelepítése helyett. ­

– Nem meglepő, hogy az emberek a kormány álláspontját favorizálják, látják a kabinet erőfeszítéseit és értékelik azokat – közölte, emlékeztetve: a Fidesz 2006 nyara óta folyamatosan vezeti a közvélemény-kutatásokat.

Hasonlóan vélekedett Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője is. Szerinte a kimagasló támogatottság mögött elsősorban a munkahelyteremtés, a családtámogatás, a közteherviselés átalakítása, valamint a biztonság kérdésében elért eredményeket lehet keresni. – Orbán Viktor személye is kulcsfontosságú a siker szempontjából, a Nézőpont Intézet legutóbbi felmérése alapján a miniszterelnököt a kormánypártoknál is többen támogatják.

Ráadásul kormányváltó hangulat sincs: a teljes felnőtt népesség közel fele, míg tíz biztos szavazóból hat nem szeretné, ha megbukna 2018-ban a jelenlegi kormány – tette hozzá. Aztán felidézte, hogy egy most vasárnapi választás esetén újból stabil többséget szerezne a Fidesz–KDNP a parlamentben.

Csakugyan, az októberi felmérések szerint egy most vasárnap megtartott választáson a kormánypártok 43–61 százalék közötti eredményre számíthatnának. Az MSZP-közeli Publicus 49 százalékra mérte a Fidesz–KDNP-t, 17-re a Jobbikot, 15-re az MSZP-t, hétre az LMP-t és mindössze négy százalékra Gyurcsány Ferenc Demokratikus Koalícióját.

A Jobbikkal szoros kapcsolatban álló Iránytű Intézet pesszimista becslése szerint is majdnem kétszer annyian szavaznának bizalmat a kormánypártoknak, mint Vona Gábor pártjának, amely 21 százalékkal lemaradva követi a 43 százalékos támogatottságú Fidesz–KDNP-t.

Nemzetközi nyomás

– A következő időszakban egyébként a belpolitikai csaták mellett a brüsszeli bürokráciával is zajosabb lehet a vita. Mint ismert, nemrég újból napirendre került a kötelező betelepítés kérdése. Ráadásul a nemzetállami hatásköröket is meg kell védeni az unió jövőjéről szóló, a közeljövőben ismét felélénkülő vitában. Fontos rámutatni, hogy ezekben a konfliktusokban nem az uniós tagság kérdése a tét, hanem Brüsszel megváltoztatása – szögezte le a Nézőpont Intézet ügyvezetője.

Fodor szavai rávilágítanak arra, miért áll ki a zömében EU-párti magyar választópolgárok többsége a kormány mögött: értékelik, hogy a korábbi szocialista–szabad demokrata koalícióval szemben kiáll a nemzeti érdekek védelmében, ugyanakkor nem adnak hitelt a balliberális sajtó és az ellenzéki politikusok gyakorta hangoztatott vádjának, miszerint Orbán Viktor ki akarja vezetni Magyarországot a közösségből.

Kiszelly is hangsúlyozta, hogy a magyar lakosság körében is népszerű, a békét és a jólétet szolgáló Európai Uniót fontos elkülöníteni a brüsszeli bürokraták rossz döntéseitől, például a migránskvótáktól.

Érdemes itt felidézni, a hazai ellenzék mellett az uniós politikára is jelentős befolyással van Soros György, aki a Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF) hálózatától kiszivárgott adatok szerint a 751 európai parlamenti képviselő közül 226-ot megbízható szövetségesének tudhat.

A feljegyzésekből az is kiderült, hogy a 2014-es európai parlamenti választások előtt a nemzetközi tőzsde­spekuláns hatmillió dollárt adományozott kilencven szervezetnek annak érdekében, hogy befolyásolják az európai döntéshozatalt. De jelentős összegekkel támogat hazai szervezeteket is. A végső cél mindkét esetben ugyanaz: a nemzetállamokkal és a hagyományos értékkel szemben álló erők megerősítése, döntési pozícióba emelése.

Orbán Viktor a Fidesz kongresszusán beszélt arról, hogy az országban nem kormányváltó, hanem ellenzékváltó hangulat van. Ezt a közvélemény-kutatási adatok ugyancsak vitathatatlanul igazolják. Miközben az MSZP és a DK évek óta próbál egymás kárára erősödni, támogatottságuk egyre csökkent. A Jobbikot pedig a néppártosodás vitte lejtőre.

Összeomlott az ellenzék

– Úgy tűnik, jelenleg az ellenzéki szereplők leginkább saját magukat és nem a kormánypártokat készülnek legyőzni jövő tavasszal. Minden lépésük elsősorban a saját térfélen – különösen a balliberális oldalon – zajló pozícióharcról szól – mutatott rá Fodor. Szerinte még a szimpatizánsaiknak is úgy tűnhet, az ellenzék számára nem az ország a fontos, hanem a pozíciók.
A felmérések szerint a Momentum is gyorsan kifulladt.

Az olimpiaellenes kampányukkal szerzett kétes hírnév mindeddig kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a parlamenti küszöböt tartósan átlépjék. S szinte láthatatlanok a 2014-ben feltűnt új pártok, az Együtt és a Párbeszéd is.

– Az ellenzék jelenlegi állapotában nem lenne képes kormányozni az országot, kormányzásképtelenségük épp a fentebb említett területeken elért eredményeket sodorná veszélybe. A balliberális oldal helyzetéről sokat elmond, hogy Botka László bukása után Gyurcsány Ferenc került előnyösebb pozí­cióba, bár az MSZP megingásából valamelyest az LMP is tudott profitálni – mondta a Nézőpont Intézet ügyvezetője.

Fodor kiemelte: Vona Gábor pártja is tartós válságban van, a Jobbik támogatottsága a biztos szavazók körében továbbra sem haladja meg a 2014-ben elért eredményt, a párt identitása egyre zavarosabb. Mindez persze nem lehet megnyugtató a kormánypárti tábornak: a vereségtől való félelem ugyanis még inkább kiszámíthatatlanná teheti az ellenzéket és finanszírozóit – tette hozzá.

A baloldali szavazókért folytatott harcban az LMP-t erősítheti az MSZP és a DK hitelességi válsága. Utóbbiak sorra állnak elő korrupciós vádjaikkal, de az utóbbi évek legnagyobb botrányai, a 4-es metró, Simon Gábor titokzatos bankszámlái és a Czeglédy-ügy mind hozzájuk köthetők, s a tiltott pártfinanszírozás gyanúját is felvethetik – akárcsak a Jobbik és Simicska Lajos kapcsolata, a párt plakátügyei.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »