Pereskedhet az ellenzék a Fidesz-plakátok miatt, de sokra nem fog jutni

Pereskedhet az ellenzék a Fidesz-plakátok miatt, de sokra nem fog jutni

Bíróságon vesz elégtételt a Jobbik a Fidesz plakátjai miatt, amelyeken – más ellenzéki vezetők mellett – Vona Gábort, a párt elnökét Soros György társaságában, drótvágóval a kezében ábrázolja, utalva arra, hogy a kormánypárt szerint az ellenzékiek mind lebontanák a rendszer egyik szimbólumává lett déli határkerítést. „Orbán Viktort a kerítés sem állíthatja meg abban, hogy tömegével, folyamatosan és titokban engedje be migránsok ezreit” írta szerdai közleményében a Jobbik. A párt bírósághoz fordul „az újabb fideszes kamukampány miatt”.

Hadházy Ákos, az LMP társelnöke – a plakáton Szél Bernadett, a párt miniszterelnök-jelöltje szerepel – a Magyar Nemzetnek azt mondta: az ő jogászaik is vizsgálják, van-e lehetőség jogi útra terelni az ügyet, de ő maga szkeptikus, hiszen nem sokat érnek azzal, ha egy bíróság két év múlva kimondja, törvénytelen volt a Fidesz kampánya. Ha megkezdődik a hivatalos kampányidőszak, a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) is fordulhatnak, de a Patyi András vezette testület korábban is bizonyította, hogy elfogult a kormánypártok irányába. „Igazából csak a magyar nép bölcsességében bízhatunk, hogy nem dől be a propagandának” – mondta Hadházy.

„Különösen felháborítónak tartom, hogy olyan ronda kockás inget raktak a Photoshoppal a fejem alá, amit én soha fel nem vennék” – mondta szerdán újságírók előtt Karácsony Gergely, az MSZP -Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje, igyekezve elviccelni a helyzetet. A Magyar Nemzet kérdésére azonban a Párbeszéd azt közölte, jelöltjük nem kíván pert indítani a Fidesz lejárató plakátjai miatt.

Ki van ez találva

Az ellenzéki pártok nincsenek is egyszerű helyzetben, ha szembe akarnak szállni a kormánypárti propagandával. Perelni vagy kifogást tenni ugyan lehet, de a hatályos jog és a kialakult gyakorlat egyaránt arra mutat, hogy nem sok esélyük van. Se akkor, ha a hamis tényállításra hivatkoznak, sem akkor, ha a képmás védelmére próbálnak hivatkozni. A politikai támadás ellen legfeljebb politikai eszközökkel tudnak védekezni.

Az NVB csak a hivatalos kampányidőszakban – ez idén február 17-én kezdődik – hajlandó plakátok kérdésével foglalkozni, ez legutóbb 2016-ban, a kvótanépszavazás előtt derült ki, amikor a szocialisták panaszt tettek a „Tudta? Brüsszel egy városnyi illegális bevándorlót akar Magyarországra telepíteni” szlogennel futó kormányzati hirdetések miatt. Amikor pedig érdemben vizsgálta, elutasította a panaszt, és ezt a Kúria is helyben hagyta. A legfelső bírói fórum szerint ugyanis egy kampányszlogenről nem lehet úgy eldönteni, igaz-e, mint egy „objektív tényeken alapuló információról.”

http://mno.hu/

Az tehát, hogy Soros György és az ellenzéki pártvezetők „együtt bontanák le a határzárat” hétköznapi értelemben egy megbélyegző hazugság, legjobb esetben is hamis interpretáció, de jogi értelemben nehezen számon kérhető. Nem olyan egyértelmű tényállítás, mint pl. az, hogy „XY tegnap kidöntötte a szomszéd kerítésének oszlopát”, csak hipotetikus, feltételezi, hogy mit tennének a megnevezettek. Emiatt jogi értelemben a fideszes szlogen csak egy politikai álláspont, amiről – még ha durván bántó is –, bíróság előtt meglehetősen nehéz lenne bizonyítani, hogy igaz-e vagy sem.

Ugyancsak nehéz lenne a képmás védelmére hivatkozniuk a plakátra tett pártelnököknek. A korábbi bírói döntések és alkotmánybírósági határozatok meglehetősen szűkre szabták a közszereplők mozgásterét ebben az ügyben. Emlékezetes, hogy 2013-ban és 2014-ben a Békemenetet szervező CÖF egy bohóccal, rabosított bűnözőként ábrázolta az ellenzék vezetőit, akik közül Mesterházy Attila korábbi MSZP-elnök perelt, de hiába: a Fővárosi Ítélőtábla úgy találta, hogy a plakátkampány nem sértette a személyiségi jogait, mert azt csak „politikai szereplővel szemben kinyilvánított, képi formában megfogalmazott politikai véleménynyilvánítás”.

http://mno.hu/

Az alkotmánybírósági gyakorlat szerint a közszereplő politikusok esetében a személyiségvédelem erősen korlátozott, pont a szólás- és sajtószabadság érdekében – vagyis azért, hogy lehessen bírálni és politikai vitát folytatni. Ennek korlátja legfeljebb – ahogy egy más, a rendőrök fotózásáról szóló ügyben az Alkotmánybíróság kimondta – „az emberi mivolt legbensőbb lényegét sértő közlések jelenthetik”.

Ez elsőre talán nehezen érthető, de vegyünk egy konkrét példát: 2014-ben a 4k! nevű párt készített egy reklámot, amelyben Orbán Viktort és Gyurcsány Ferencet hangján beszélő majmok szerepeltek. Ezt a XII. kerültei tévé nem adta le, és az ügy végül az Ab elé került, amely úgy döntött, jogosan, „Az állattal való azonosítás mindenkor dehumanizálja az érintett személyt, és ez az adott esetben alkalmas lehet az emberi méltóság megsértésére” – mondta ki a határozat. Mivel a mostani Fidesz-plakát nem veszi el ilyen formában a pártelnökök emberi méltóságát, valószínűleg jogi értelemben nem támadható sikeresen.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »