Rendelet szabályozza majd a NAV-becslést

Rendelet szabályozza majd a NAV-becslést

Megnehezül a becslés módszere az adóhatóságnál, ha az új adóigazgatási rendtartásról szóló törvény a megismert tervezet szerint kerül a parlament elé. A jogszabály tartalmazza ugyan a becslés definícióját, a részletes szabályozást azonban nem. Ez azért gond – véli Fekete Titusz, az RSM adómenedzsere –, mert így az adóhatóságot nem köti szigorú keretrendszer. Egyik oldalról ez akár túlkapásokat is eredményezhet, másik oldalról azonban az adócsalók ellen fegyvert veszthet a NAV.

A Világgazdaság érdeklődésére ugyanakkor a Nemzetgazdasági Minisztériumnál jelezték: a törvény elfogadása esetén a későbbiekben az ellenőrzésre vonatkozó részleges szabályokat megállapító kormányrendeletben határozzák majd meg a becslés részletszabályait. A jogalkotók szerint ugyanis ez a szabályozási rész nem igényli a törvényi szintet.

A becslés akkor használható, ha nem lehet bizonyítani más módon az adóelkerülés mértékét. A becslés tipikus eszköz a vagyonosodási vizsgálatoknál: ha a vállalkozó életvitele és bevallott jövedelme között nagy a különbség, akkor az adóhatóság a látható vagyon alapján feltételezhet egy jövedelmet, amelyből az adott életszínvonalat fenn lehet tartani. A valós jövedelem és a becsült közti különbség után megállapítja a meg nem fizetett adót. Ennek mértékét persze lehet vitatni, a becslés jogosságát azonban nem. Ez az ellenőrzési mód 2016 óta lényegében megszűnt, mert ilyen ellenőrzést csak akkor lehet indítani, ha egyúttal büntetőeljárás is folyamatban van. A törvényből a most megismert tervezet szerint ez a passzus is kikerül, így nagy kérdés, hogy az ellenőrzési kereteket meghatározó kormányrendelet ismét szűkíteni fogja-e a vagyonosodási vizsgálat indításának feltételeit.

Becslést persze nem csak vagyonosodási vizsgálatoknál lehet végezni. Alkalmazható a módszer az áfában, a társasági adóban, de akár az iparűzési adó esetében is. Ez utóbbi Fekete Titusz szerint most különösen hasznos lenne az adóhatóság számára, hiszen a rendelkezésre álló adatbázisok alapján fontos megállapításokat lehetne tenni – az EKÁER és az online pénztárgépek adataiból például rengeteg információ leszűrhető. Ha csak azt nézné meg a hatóság rendszeresen, mi történik az adótraffipax hatására, sokat kaszálhatna. A hatóság közzéteszi, hol fog nyugtaadást ellenőrizni, s ezt követően az érintett helyeken rendre hirtelen megugrik a forgalom – minden tételt beütnek a pénztárgépbe a kereskedők. Persze a NAV azt is látja, hogy a bejelentés előtt és után mik voltak az adatok, s a környező konkurens vállalkozók forgalmát is ismeri. Ha látható, hogy az adott kereskedő forgalma csak az adóellenőrzés idején éri el a versenytársakét, akkor feltételezhető, hogy máskor bevételt titkol el. A konkurensek átlagos bevétele alapján az eltitkolt bevétel öt évre visszamenőleg kiszabható becsléssel – ez komoly elrettentő erő lehet.

A fentiek miatt is fontos a becslés részletes szabályozása, hiszen nem kellően tiszta és egyértelmű feltételrendszer esetében a cégek akár azt is vitathatják, jogosan alkalmazta-e a hatóság a becslést, ami gyengíti a rendelkezésre álló fegyverarzenál tűzerejét.


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »