Robban a régió – kell-e szégyenkeznünk?

Robban a régió – kell-e szégyenkeznünk?

Valóságos tűzijátékot mutattak be a régió gazdaságai a harmadik negyedévben, többségük kellemes meglepetést okozott. A növekedést sorrendben a román gazdaság vezette, egyes távol-keleti országokat is megszégyenítő, 8,8 százalékos bővüléssel. A cseh gazdaság 5, a lengyel 4,7 százalékkal nőtt, míg az élbolytól elmaradva 3,6 százalékkal bővült a magyar és 3,3 százalékkal a szlovák gazdaság. Közös jellemzői a növekedésnek, hogy húzóereje a kelet-európai bérek meredek emelkedése miatt a fogyasztás, míg az új EU-ciklus forrásainak köszönhetően a beruházások is magukra találtak a tavalyi – egész régióra jellemző – visszaesés után. Mindeközben szinte az egész térség profitált a vártnál lényegesen jobb európai konjunktúrából is. A növekedés üteme mégis számottevően eltér az egyes gazdaságok esetében, aminek hátterében különböző ciklikus, gazdaságpolitikai és specifikus tényezők állnak.

Forrás: MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A hazai gazdaság bővülését az idén nagymértékben, mintegy 0,5-0,6 százalékponttal visszafogja a mezőgazdasági kibocsátás két számjegyű visszaesése. Ezt leszámítva az idei növekedés eddig 4,2-4,3 százalék körül alakulna, az egész évet tekintve pedig elérhetné a 4,5 százalékot, így már messze nem lenne olyan mértékű az elmaradás a régiós társaktól. A hazai gazdaságot a mezőgazdaság, illetve az annak kibocsátását meghatározó időjárási tényezők jóval nagyobb mértékben befolyásolják, mivel egyrészt a cseh és a szlovák gazdaságban betöltött súlya kisebb, másrészt a hazai mezőgazdaság szerkezetében a növénytermesztés aránya eléri a 60 százalékot (azon belül is igen magas a szántóföldi termelés részaránya).

Külön említést érdemel, hogy a bérek meglódulása az egész régióra jellemző a kivándorlás okozta munkaerőhiány miatt, és a bérkiáramlás fokozódása elkerülhetetlennek tűnik a következő években. A hazai lakosság messze nem költi el a teljes többletjövedelmét, amit a megtakarítások meredek emelkedése is tükröz. Ezt alátámasztja, hogy a hazai lakosság GDP-arányos nettó pénzügyi eszközei a legmagasabbak, míg a GDP- és jövedelemarányos hitelállománya a legalacsonyabb a régióban. A térségbeli háztartások költekezése azonban nem egy esetben meghaladja a reáljövedelmek növekedését, azaz az eladósodás felfutása is fűti a növekedést.

Nálunk a gazdasági bővülés növekvő megtakarításokkal párosul, holott a fenntartható növekedés is magasabb lehetne, ha a hazai háztartások a többletjövedelmük nagyobb részét költenék el – ami még messze nem veszélyeztetné az egyensúlyi folyamatokat. A hazai gazdaság túlfűtöttségét sem a visszafogott hitelezési folyamatok, sem a masszív külkereskedelmi többlet, sem pedig a széles körű inflációs nyomás hiányára utaló adatok nem támasztják alá.

Ám a román gazdaság elképesztő tempója mögött egyre világosabbak a túlfűtöttség jelei. A gazdaságot elsősorban az állami bér- és adópolitika fűti. A bérek 2015 végétől több lépcsőben hatalmasat ugrottak, döntően a közszférában történt béremelések hatására. Eközben 2015 közepétől meredeken csökkentették az áfát, így átmenetileg jelentős defláció jellemezte a gazdaságot, ami a reálbérek bő két számjegyű, átmenetileg 15 százalékot is meghaladó növekedéséhez járult hozzá. Ennek köszönhetően felpörgött a kiskereskedelem és a fogyasztás is, miközben egyre inkább eladósodtak a román háztartások.

Gyorsuló ütemben nő keleti szomszédunknál a külkereskedelmi és folyó fizetési mérleg hiánya is, bár egyelőre még nem veszélyes mértékben. A költségvetési lazítások miatt a legtöbb nemzetközi szervezet a román költségvetési hiány túllövésétől is tart. Ha nem sikerül 3 százalék alatt tartani a hiányt, Románia túlzottdeficit-eljárás alá kerülhet, így előbb-utóbb megszorításokra lehet szükség. Összességében tehát a román növekedési pálya nem tűnik fenntarthatónak még középtávon sem.

Arra számítunk, hogy a hazai gazdaság az előttünk levő negyedévekben lényegesen gyorsulhat. Ennek minden háttere adva van fenntarthatósági szempontból, és a folyamatban levő, valamint a tervezett beruházások miatt is. Mivel egyes régiós országokban inkább már lassulásra lehet készülni, a hazai növekedés a közeljövőben elérheti a régiós átlagot.


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »