Salát Gergely: Kínának nem tetszik, ha Orbán Brüsszellel keménykedik

Salát Gergely: Kínának nem tetszik, ha Orbán Brüsszellel keménykedik

Kína üzleti expanzióban van, minden piacon nyomulnak – akár az aprócska magyaron is.A Budapest-Belgrád vonal nem érdekli őket, de szívesen nyernek az üzleten.A magyar kormány félreérti a mindenkit hangzatos ígéretekkel csábító kínai diplomáciát.A Tibet-párti tüntetőket is a magyar stréberség miatt kellett leteperni.Kínának békés, költekező EU kell tagállami feszültségek helyett.

Majd Kína ad pénzt nekünk, ha az EU nem – jelentette ki január 10-én Orbán Viktor, megcáfolva pár héttel korábbi nyilatkozatát, hogy Magyarország a saját lábán áll, és nem szorul rá más támogatására.

A miniszterelnök tetszés szerint cserélhető igazságaitól függetlenül, Peking valóban fontos üzleti partnere és befektetője a magyar államnak, de az Orbán-kormány valószínűleg jócskán félreérti szándékait és túl nagy jelentőséget tulajdonít a protokolláris ígéreteknek: ez derül ki az Azonnali.hu-n közölt interjúból, melyben Salát Gergely sinológus értékelte a kínai-magyar viszonyokat, és Kína globális céljait.

Salát szerint a magyar kormány megszédül attól, hogy a kínai fél nagy tisztelettel és pompával fogadja, és hogy nagy befektetéseket ígérnek a kétoldalú találkozókon – Peking viszont mindenkinek ugyanezt nyújtja, Burundi kormányfőjét is így fogadnák. „Ráadásul hatalmas számokkal és jövőbeli lehetőségekkel dobálózva kommunikálnak – ez náluk a puhítás része” – véli a szakértő.

http://mno.hu/

Salát Gergely szerint a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása sem tűnik különösen izgalmas üzletnek Peking számára, hiszen tőlük nézve ez a pár száz kilométeres vonal a semmiből a semmibe vezet – az etapnak akkor lenne igazán haszna, ha ha valamikor a távoli jövőben megépül a Belgrád-Pireusz-vasútvonal is, erről azonban a tárgyalások sem kezdődtek el.

http://mno.hu/

Azt viszont szívesen vállalják, hogy korrekt hitellel, állami garanciával és kínai cégek bevonásával felújítsák a szerb és magyar fővárost összekapcsoló kereskedelmi utat – ilyen kedvező feltételek mellett akár egy Piramist is építenének nekünk az Alföld közepén, véli Salát.

A sinológus arra is rámutat, hogy a magyar külpolitika nem érti a mindig udvarias és nyájas kínai diplomáciát, ami akkor is udvariasan bólogat, ha teljesen más elképzelései vannak az adott témában.

Ilyen ügy lehet a Brüsszel ellen vívott orbáni szabadságharc is: Pekingnek egyáltalán nem tetszik, hogy a magyar miniszterelnök feszültséget szít a tagállamok között, és megkérdőjelezi Brüsszel döntési kompetenciáját; a kínai kormány ugyanis egy gazdag, feszültségmentes és kínai exportra éhes Uniót szeretne. Ám ahogy más kifogásaikat, ezt sem fogják nyíltan kifejezni – mondja Salát Gergely.

http://mno.hu/

A szakértő szerint a magyar kabinet szarvashibát követett el a keleti nyitás gazdasági megágyazásakor: egy késlekedés miatt például lecsúsztak arról, hogy a magyar állam alapítótagja lehessen a Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Banknak – később aztán csatlakoztak a szervezethez, de egészen más más szavazati aránnyal és jogosultságokkal, mintha alapító tagként tették volna.

Salát Gergelyt arról is kérdezte az Azonnali szerzője, hogy kínai vagy magyar elvárás, ha a rendőrök letepernek Tibet szabadságáért küzdő aktivistákat egy magas rangú kínai delegáció látogatása során. A sinológus szerint kínaiak nem nagyon kérnek ilyesmit.

Ők hozzászoktak ahhoz, hogy ha Kína miniszterelnöke vagy elnöke elmegy Nyugat-Európába, ott mindig van ötven-száz helyi aktivista, aki Tibetért tüntet, és akiket azért elég távol tartanak a kínai vezetőktől. A magyar sajátosság az a tipikus túlkompenzálás

– jegyzi meg Salát.

A Kína globális célkitűzéseiről, Oroszországgal és Amerikával fennálló viszonyáról, az észak-koreai ütközőzónáról is szóló interjút ide kattintva olvashatják el.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »