Semmelweis Ignác szobrával gazdagodik Komárom

Semmelweis Ignác szobrával gazdagodik Komárom

KOMÁROM. A Petőfi utcában, az egykori egészségügyi központ (Zdravcentrum) épülete előtt kerül elhelyezésre Semmelweis Ignác mellszobra Komáromban – döntött róla a város képviselő-testülete, a Szlovákiai Magyar Orvosok Társulása (SZMOT) által megfogalmazott igénynek eleget téve. Az eredeti tervvel, amely szerint Semmelweis Ignác Fülöp, a magyar orvostudomány egyik legnagyobb alakja, az „anyák megmentője” mellszobra a M.R. Štefánik parkban került volna elhelyezésre, a Kerületi Műemlékvédelmi Hivatal nem értett egyet.

A mellszobrot Semmelweis Ignác Fülöp születésének 200. évfordulója alkalmából a Semmelweis Emlékbizottság adományozta, amely a szobor és az alapzat elkészítésének költségeit is állja. Komárom városa saját költségvetéséből a szobor alapjainak elkészítéséhez 600 euróval járul hozzá.

Semmelweis Ignác Fülöp 1818. július 1-jén tíz testvér közül ötödikként született a tabáni Meindl házban (Palota, majd Apród utca 1-3.) a hienc származású Semmelweis József fűszer-kiskereskedő és a sváb Müller Terézia gyermekeként. 1844-ben szerezte meg orvosdoktori diplomáját Bécsben a „Tractatus de Vita Plantarum” című botanikai doktori értekezésével, majd még ebben az évben szülészmesteri oklevelét is átvehette, és egy évvel később 1845-ben sebészdoktorrá avatták.

Felismerte, hogy a gyermekágyi lázat az orvosok okozzák azzal, hogy boncolás után kézfertőtlenítés nélkül mennek át a szülészeti osztályra, és ott fertőtlenítetlen kézzel vizsgálják a várandós nőket. Világossá vált számára, hogy ez volt az oka annak, hogy a pusztán bábák és bábanövendékek által kezelt várandós nők körében sokkal ritkább jelenség volt a gyermekágyi láz, mint az orvosok és orvostanhallgatók által is kezeltek között. Több vegyszer kipróbálása után 1847 tavaszán a klórmeszet választotta fertőtlenítőszernek.

Kötelezte az orvosokat, az orvostanhallgatókat és az ápolószemélyzetet a szülészeti osztályokra történő belépés előtti klóros kézmosásra, októbertől pedig kötelezővé tette az egyes betegek vizsgálata közötti klóros kézmosást is (ami könyékig, körömkefével végrehajtott, negyedórás procedúra volt). Intézkedései rendkívül népszerűtlenek voltak, kollégái pedig a statisztikai bizonyítékokat egyszerűen nem vették komolyan annak ellenére, hogy rendelkezései nyomán a gyermekágyi lázban elhaltak aránya az orvosok szülészeti osztályán kisebb lett, mint a bábákén.

Felfedezését és az aszeptikus eljárással elért eredményeit csak barátai hosszas unszolására, évekkel később publikálta, először 1858-ban, a Markusovszky Lajos által szerkesztett Orvosi Hetilapban, A gyermekágyi láz kóroktana címmel.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »