Snowden és a kaliforniai mészárlás

Snowden és a kaliforniai mészárlás

Három éve tart az Edward Snowden-ügy. Az NSA által alkalmazott informatikus több mint egymillió titkos dokumentumot lopott el, leginkább a Pentagonból. Ezek nem kapcsolódnak sem az elektronikus felderítéshez (Sigint), sem az állampolgárok lehallgatásához.

Snowden szenzációs bejelentéseket tett, például, hogy az NSA lehallgatta Angela Merkel hivatali telefonját. Erről már régebben kiderült, hogy nem igaz: a Frankfurter Allgemeine Zeitungban a telefon gyártója közölte: a készülék még az NSA eszközeivel is feltörhetetlen. A 128 bites rendszer 340 szextrillió (340 a harminchatodik hatványon) kódot tud generálni, aminek feltöréséhez elvben a ma létező legnagyobb számítógépnek is 149 milliárd év kell. Azóta az ügyben folytatott nyomozást a német államügyészség bizonyítékok hiányában megszüntette.

Snowden több mint két éve Moszkva vendégszeretetét élvezi. John F. Schindler amerikai biztonsági szakértő szerint azért, mert már szökése előtt kapcsolatban állt az orosz titkosszolgálattal. Snowdent egy világméretű dezinformációs kampányban használják fel, melynek célja a nyugati titkosszolgálatok iránti közbizalom (további) erodálása, felhasználva a média emberi jogok iránti érzékenységét, hagyományos gyanakvását a szolgálatokkal szemben. A médiahisztéria arra összpontosít, hogy vajon milyen mélységben és részletességgel gyűjtenek adatokat a titkosszolgálatok az állampolgárok magánéletéről. Snowden komoly vádakat fogalmazott meg, amit fel is kapott a sajtó. Schindler szerint azok az állítások, amelyek szerint az NSA mindent és mindenkit lehallgat, és az adatokat kielemzi, ráébresztették a világon működő terrorista sejteket, hogy kommunikációjuk biztonságát fokozniuk kell. Állítja: erre konkrét bizonyítékok vannak. Schindler megjegyzi: az összes hírszerzéssel és elemzéssel foglalkozó szervezet együttesen sem rendelkezik elegendő humán erőforrással a Snowden szerint begyűjtött adatmennyiség elemzésére, még szűrőprogramok használatával sem. Fogalmazása szerint az informatikai forradalom a szolgálatoknál még gyerekcipőben jár.

A komoly „eredmények” és a hisztéria

A hisztéria viszont komoly „eredményeket” hozott a Fehér Házban és a szenátusban. Utóbbi leállíttatta azt a metadata programot, amely a Sigint által kinyert adatok elemzésének hatékonyságát hivatott javítani, és az eredményeket az FBI-nak átadni. Obama elnök pedig – elképesztő módon – megtiltotta a belbiztonsági hivatalnak (Homeland Security Office), hogy a zöld kártyáért folyamodók esetében vizsgálhassák az illető közösségi oldalakon kifejtett aktivitását. Mindezt azzal az indokkal, hogy az amerikai hatóságok nem lehetnek „iszlamofóbok”, és nehogy rossz színben tűnjenek fel a médiában.

Az amerikaiak joggal kérdezik, hogy történhetett meg mindez akkor, amikor egy álláshirdetésre vagy egyetemre jelentkező esetében be lehet tekinteni az említett oldalakba? Tashfeen Malik, a San Bernardinó-i mészárlás egyik elkövetője, a nyomozók szerint kezdeményezője, pakisztáni születésű, évekig Szaúd-Arábiában élt, mielőtt 2015 júliusában megkapta zöld kártyáját. Közösségi oldalakon évek óta éltette a dzsihadizmust. Malikot több mint egy évig vizsgálták a bevándorlási hatóságok – teljesen értelmetlenül. A mészárlás után Obama elnök először munkahelyi disputának minősítette az esetet, és a fegyvertartási szabályok szigorításáért szállt síkra. Mára változtatott ezen a véleményén, miután bebizonyosodott: terrorista akcióról van szó. Ebből is látható, az Egyesült Államok politikusainak nemcsak nemzetközi szinten vannak problémáik a dolgok mikéntjét és hogyanját illetően – otthon sem jobb a helyzet. A politikai korrektségnek való megfelelés igénye mindent felülír. Még saját állampolgáraik biztonságát, életét is.

A szerző közgazdász

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 01. 06.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »