Soha ne feledd: „Leghűségesebb Falu” („Communitas Fidelissima”) – Trianon máig élő revíziója

1923. január 10. és március 9. között tíz határ menti településen, Olmódon, Kisnardán és Nagynardán, Pornóapátin, Alsócsatáron és Felsőcsatáron, Szentpéterfán, Horvátlövőn és Németkeresztesen, valamint Horvátkeresztesen újból felhúzták a magyar nemzeti lobogót, miután a községek lakói népszavazáson fejezték ki abbeli vágyukat, hogy otthonuk megint Magyarországhoz tartozzon.

Az első világháborút követő rendezés eredményeképpen sok új állam jött létre a kelet-közép-európai régióban. A hajdan jelentős regionális hatalommal bíró Habsburg Birodalom utódállamai szinte kivétel nélkül részesültek a Magyar Királyság területeiből a trianoni béke értelmében. Ez Ausztria esetében sem volt másképp. Az újonnan születő Osztrák Köztársaság a hajdani Magyarország nyugati régióját kapta meg, melyen egy új szövetségi tartományt hoztak létre Burgenland néven.

Az osztrák politikai vezetés hallani sem akart a terület hovatartozását népszavazás útján meghatározni kívánó magyar felvetésekről. A budapesti kormány keze a feszült nemzetközi helyzet következtében meg volt kötve, így az irreguláris erők magánakcióba kezdtek, ami nyugat-magyarországi felkelés néven vonult be a történelembe.

A Rongyos Gárdának nevezett felkelőcsoport vezetői 1921 késő nyarától kezdve több diverzáns akciót hajtottak végre Burgenlandban. A kezdeti sikereken felbuzdulva 1921. október 4-én új államot kiáltották ki Lajtabánság néven.

A fegyveres ellenállás mindössze egy hónap alatt kudarcba fulladt, amihez hozzájárulhatott az is, hogy a nyugat-magyarországi lakosság nem csatlakozott a túlnyomórészt az ország más részeiről odaérkező felkelőkhöz. A kérészéletű államalakulat híre azonban külföldön is hullámokat kavart, így elkerülhetetlen lett a területi korrekciókról való döntés referendum útján.

A magyar és az osztrák kormány 1921 októberében olasz közreműködésre megkötötte a velencei egyezményt, amelyben lefektették a Sopron környéki népszavazást szükségességét, továbbá azt is, hogy a trianoni szerződés által meghúzott határ menti 3-5 kilométeres sávban az osztrákokhoz csatolt falvak lakosai is referendumon dönthessenek sorsukról.

Erre végül is csak a soproni népszavazás után több mint egy évvel került sor. Olmód, Kisnarda és Nagynarda, Pornóapáti, Alsócsatár és Felsőcsatár, Szentpéterfa, Horvátlövő és Németkeresztes, valamint Horvátkeresztes népe a Magyarországhoz való csatlakozás mellett döntött, ami a helyi demográfiai adatok fényében meglepő lehet, ugyanis a települések lakosságának nagyobb része nem magyarnak, hanem német vagy horvát nemzetiségűnek vallotta magát akkoriban.

Azóta több falu is egybeolvadt, így az Országgyűlés 2014. december 16-án az az évi CIII. törvényben Szentpéterfa, Ólmod, Narda, Felsőcsatár, Horvátlövő, Vaskeresztes és Pornóapáti községeknek adományozta a „Leghűségesebb Falu” („Communitas Fidelissima”) címet.

A népszavazás ugyanakkor még három másik települést is érintett, ám Karácsfán (Hagensdorf im Burgenland), Lovászadon (Luising) és Nagysároslakon (Moschendorf) az Ausztriához való csatlakozásra szavazók kerültek többségbe.


Forrás:hunhir.hu
Tovább a cikkre »