Sopron mutatott példát a Vas megyei falvaknak

Sopron mutatott példát a Vas megyei falvaknak

Helyi népszavazás útján, 95 éve tért vissza Magyarországhoz az első világháborút lezáró trianoni békekötés során Ausztriához csatolt tíz Vas megyei falu. A soproni referendum precedense nélkül ez nem sikerülhetett volna a helyieknek.

1923. január 10. és március 9. között tíz határ menti településen, Olmódon, Kisnardán és Nagynardán, Pornóapátin, Alsócsatáron és Felsőcsatáron, Szentpéterfán, Horvátlövőn és Németkeresztesen, valamint Horvátkeresztesen újból felhúzták a magyar nemzeti lobogót, miután a községek lakói népszavazáson fejezték ki abbeli vágyukat, hogy otthonuk megint Magyarországhoz tartozzon.

Küzdelem a határ megváltoztatásáért

Az első világháborút követő rendezés eredményeképpen sok új állam jött létre a kelet-közép-európai régióban. A hajdan jelentős regionális hatalommal bíró Habsburg Birodalom utódállamai szinte kivétel nélkül részesültek a Magyar Királyság területeiből a trianoni béke értelmében. Ez Ausztria esetében sem volt másképp. Az újonnan születő Osztrák Köztársaság a hajdani Magyarország nyugati régióját kapta meg, melyen egy új szövetségi tartományt hoztak létre Burgenland néven.

Az osztrák politikai vezetés hallani sem akart a terület hovatartozását népszavazás útján meghatározni kívánó magyar felvetésekről. A budapesti kormány keze a feszült nemzetközi helyzet következtében meg volt kötve, így az irreguláris erők magánakcióba kezdtek, ami nyugat-magyarországi felkelés néven vonult be a történelembe.

A Rongyos Gárdának nevezett felkelőcsoport vezetői 1921 késő nyarától kezdve több diverzáns akciót hajtottak végre Burgenlandban. A kezdeti sikereken felbuzdulva 1921. október 4-én új államot kiáltották ki Lajtabánság néven.

A fegyveres ellenállás mindössze egy hónap alatt kudarcba fulladt, amihez hozzájárulhatott az is, hogy a nyugat-magyarországi lakosság nem csatlakozott a túlnyomórészt az ország más részeiről odaérkező felkelőkhöz. A kérészéletű államalakulat híre azonban külföldön is hullámokat kavart, így elkerülhetetlen lett a területi korrekciókról való döntés referendum útján.

Ünnepség Pornóapátiban 2003. szeptember 27-én, a település 1923. január 10-én Magyarországhoz történt visszacsatolásának nyolcvanadik évfordulója alkalmából (MTI-fotó: Czika László)

A magyar és az osztrák kormány 1921 októberében olasz közreműködésre megkötötte a velencei egyezményt, amelyben lefektették a Sopron környéki népszavazást szükségességét, továbbá azt is, hogy a trianoni szerződés által meghúzott határ menti 3-5 kilométeres sávban az osztrákokhoz csatolt falvak lakosai is referendumon dönthessenek sorsukról.

Erre végül is csak a soproni népszavazás után több mint egy évvel került sor. Olmód, Kisnarda és Nagynarda, Pornóapáti, Alsócsatár és Felsőcsatár, Szentpéterfa, Horvátlövő és Németkeresztes, valamint Horvátkeresztes népe a Magyarországhoz való csatlakozás mellett döntött, ami a helyi demográfiai adatok fényében meglepő lehet, ugyanis a települések lakosságának nagyobb része nem magyarnak, hanem német vagy horvát nemzetiségűnek vallotta magát akkoriban.

Azóta több falu is egybeolvadt, így az Országgyűlés 2014. december 16-án az az évi CIII. törvényben Szentpéterfa, Ólmod, Narda, Felsőcsatár, Horvátlövő, Vaskeresztes és Pornóapáti községeknek adományozta a „Leghűségesebb Falu” („Communitas Fidelissima”) címet.

A népszavazás ugyanakkor még három másik települést is érintett, ám Karácsfán (Hagensdorf im Burgenland), Lovászadon (Luising) és Nagysároslakon (Moschendorf) az Ausztriához való csatlakozásra szavazók kerültek többségbe.

forrás: Híradó.hu

 

The post Sopron mutatott példát a Vas megyei falvaknak appeared first on PolgárPortál.


Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »