Strasbourgban elfogadták a kötelező betelepítés? Nem teljesen

Strasbourgban elfogadták a kötelező betelepítés? Nem teljesen

Jóváhagyta csütörtökön az Európai Parlament (EP) plenáris ülése a testület belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE) által a menekültügyi rendszer, a dublini rendelet reformtervezetéről készített jelentését. A szakbizottság által elfogadott mandátumot 390 szavazattal, 175 ellenében, 44 tartózkodás mellett végül jóváhagyták Strasbourgban. Ez alapján kezdődhetnek meg az egyeztetések a tagállami kormányokat tömörítő Európai Tanáccsal, amely még nem alakította ki az álláspontját, mivel nem jött létre kompromisszum.

A LIBE október 19-én fogadta el a dublini rendszer reformjáról szóló jelentését, az EP pedig automatikusan ez alapján tárgyalt volna a tanáccsal és az Európai Bizottsággal. Később azonban a parlamenten belül aláírásgyűjtésbe kezdtek, és a megadott határidőn belül 88 EP-képviselő kért külön szavazást a jelentésről, ezért került csütörtökön napirendre, a plenáris ülésen, ahol a néppárti, a szocialista, a liberális, a baloldali és a zöld frakció nagyobb része is támogatta. Többségében ellene voltak konzervatívok és az euroszkeptikusok. A Fidesz és a Jobbik képviselői nemmel szavaztak. A magyar képviselők közül tartózkodott a szocialista Ujhelyi István.

A dublini rendszer alapelve, hogy a menedékkérővel elsősorban ott kell foglalkozni, ahol először belépett az EU területére. Ez a rendszer vált teljesen működésképtelenné először a görög menekültügy hiányosságai, majd a Görögországba és Olaszországba érkező, nagy számú menedékkérő miatt. Az Európai Bizottság által javasolt új rendelet nem szakítana alapvetően ezzel az elvvel – az olaszok ezt sérelmezik is –, de a legújabb változatban már szerepel egy úgynevezett korrekciós elosztási mechanizmus is – ez az, amit a magyar kormány „kötelező kvótaként” emleget.

Az egyes országok népessége, gazdasági fejlettsége és a befogadott menekültek száma alapján képeznek egy úgynevezett referenciakulcsot. Ha egy országban a menedékkérők száma meghaladná ennek 150 százalékát, életbe lépne a mechanizmus, ami alapján áthelyeznék őket oda, ahol kevesebben vannak. A valóságban persze ez kissé bonyolult lenne, nem csak úgy pakolnák az embereket egyik országból a másikba, és az Európai Bizottság eredeti elképzelése szerint – egy szolidaritási hozzájárulás fejében – fel is lehetne függeszteni a menedékkérők fogadását.

Az Európai Parlamentben más szempontok érvényesülnek: a Cecilia Wikström svéd EP-képviselő által írt, és csütörtökön elfogadott jelentés a szolidaritást hangsúlyozza. Az EP álláspontja szerint nincs szükség a 150 százalékos szabályra sem, eleve az arányos elosztás elvéből kell kiindulni, és ha egyéb kapcsolat nincs, oda kellene helyezni a menedékkérőket, ahol a legkevesebben vannak, vagy ahol van olyan, államilag elismert civil szervezet, amely kifejezetten fogadná őket.

http://mno.hu/

Bár a döntést úgy fogják kommunikálni Magyarországon egyesek, hogy az EP megszavazta a kötelező kvótarendszert, ez nem igaz. Az EP valóban szeretné a szolidaritási elvet és a terhek egyenlő elosztását érvényesíteni, de ebben nem dönthet egymaga, mert az Európai Tanáccsal vagyis a tagállamokkal együtt kell döntenie. Az állam- és kormányfők pedig legutóbb, október 19-én annyira jutottak, hogy „az Európai Tanács üdvözli a közös európai menekültügyi rendszer reformja tekintetében eddig elért haladást, és a vélemények további közelítését szorgalmazza”, illetve majd visszatér még erre a kérdésre 2018 első felében.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »