Strassburgi szavazás: egy lépéssel közelebb a kötelező kvótához

Strassburgi szavazás: egy lépéssel közelebb a kötelező kvótához

Jóváhagyta csütörtökön az Európai Parlament (EP) plenáris ülése a testület belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE) által a menekültügyi rendszer, a dublini rendelet reformtervezetéről készített jelentését. A szakbizottság által elfogadott mandátumot 390 szavazattal, 175 ellenében, 44 tartózkodás mellett végül jóváhagyták Strassburgban. Ez alapján kezdődhetnek meg az egyeztetések a tagállami kormányokat tömörítő Európai Tanáccsal, amely még nem alakította ki az álláspontját, mivel nem jött létre kompromisszum.

A LIBE október 19-én fogadta el a dublini rendszer reformjáról szóló jelentését, az EP pedig automatikusan ez alapján tárgyalt volna a tanáccsal és az Európai Bizottsággal. Később azonban a parlamenten belül aláírásgyűjtésbe kezdtek, és a megadott határidőn belül 88 EP-képviselő kért külön szavazást a jelentésről, ezért került csütörtökön napirendre, a plenáris ülésen, ahol a néppárti, a szocialista, a liberális, a baloldali és a zöld frakció nagyobb része is támogatta. Többségében ellene voltak konzervatívok és az euroszkeptikusok. A Fidesz és a Jobbik képviselői nemmel szavaztak. A magyar képviselők közül tartózkodott a szocialista Ujhelyi István.

A dublini rendszer alapelve, hogy a menedékkérővel elsősorban ott kell foglalkozni, ahol először belépett az EU területére. Ez a rendszer vált teljesen működésképtelenné először a görög menekültügy hiányosságai, majd a Görögországba és Olaszországba érkező, nagyszámú menedékkérő miatt. Az Európai Bizottság által javasolt új rendelet nem szakítana alapvetően ezzel az elvvel – az olaszok ezt sérelmezik is –, de a legújabb változatban már szerepel egy úgynevezett "korrekciós elosztási mechanizmus" is – ez az, amit a magyar kormány kötelező kvótaként emleget.

Az egyes országok népessége, gazdasági fejlettsége és a befogadott "menekültek" száma alapján képeznek egy úgynevezett referenciakulcsot. Ha egy országban a menedékkérők száma meghaladná ennek 150 százalékát, életbe lépne a mechanizmus, ami alapján áthelyeznék őket oda, ahol kevesebben vannak. A valóságban persze ez kissé bonyolult lenne, nem csak úgy pakolnák az embereket egyik országból a másikba, és az Európai Bizottság eredeti elképzelése szerint – egy szolidaritási hozzájárulás fejében – fel is lehetne függeszteni a menedékkérők fogadását.

A Cecilia Wikström svéd EP-képviselő által írt, és csütörtökön elfogadott jelentés a "szolidaritást" hangsúlyozza.

Az EP álláspontja szerint nincs szükség a 150 százalékos szabályra sem, eleve az arányos elosztás elvéből kell kiindulni, és ha egyéb kapcsolat nincs, oda kellene helyezni a menedékkérőket, ahol a legkevesebben vannak, vagy ahol van olyan államilag elismert civil szervezet, amely kifejezetten fogadná őket.

Ez még nem a kvótarendszer kötelezővé tétele

A fejleményről beszámoló Magyar Nemzet szerint, bár a döntést úgy fogják kommunikálni Magyarországon egyesek, hogy az EP megszavazta a kötelező kvótarendszert, ez nem igaz.

Az EP valóban szeretné "a szolidaritási elvet és a terhek egyenlő elosztását érvényesíteni", de ebben nem dönthet egymaga, mert az Európai Tanáccsal, vagyis a tagállamokkal együtt kell döntenie. Az állam- és kormányfők pedig legutóbb, október 19-én annyira jutottak, hogy "az Európai Tanács üdvözli a közös európai menekültügyi rendszer reformja tekintetében eddig elért haladást, és a vélemények további közelítését szorgalmazza", illetve majd visszatér még erre a kérdésre 2018 első felében.

Fidesz: "a Soros-tervről szavaztak"

"A dublini szabályok módosításáról rendezett szavazás eredménye megmutatta, mekkora befolyása van Soros Györgynek és hálózatának a brüsszeli döntéshozatalra és az Európai Parlamentre" – hangsúlyozta Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója csütörtök délután Budapesten.

Ma délben Soros szövetségesei a Soros-terv több pontját konkrétan megszavazták az Európai Parlamentben, ebből is látszik, hogy a migránspárti javaslatok egyre magasabb szintre kerülnek, és egyre magasabb szintű támogatást kapnak Brüsszelben – mondta sajtótájékoztatóján Hidvéghi Balázs, s az elfogadott indítványt "rendkívül veszélyes bevándorláspárti javaslatnak" nevezte. Kiemelte: a javaslatban szerepel a migránsok automatikus, kötelező, felső létszámhatár nélküli szétosztása, az ezt elutasító államok megbüntetése politikai és pénzügyi eszközökkel, "a Soros-féle civil szervezetek aktív bevonása a bevándorlás szervezésébe és végrehajtásába", a családegyesítések felgyorsítása, jelezve, ezzel a módszerrel előbb osztanák szét a bevándorlókat, s csak ezt követően vizsgálnák, jelentenek-e biztonsági kockázatot.

Tovább csökkentenék a nemzeti hatásköröket, és egy központi, brüsszeli hatóság körébe telepítenék a döntési jogköröket – mondta, hozzátéve, ezek a javaslatok egytől egyig szerepelnek a "Soros-tervben", különösen érdekesnek nevezte a történteket annak fényében, hogy Soros néhány napja járt Brüsszelben, és mások mellett Cecilia Wikströmmel is találkozott. Mint mondta, a svéd politikus volt, aki a határozat alapját adó jelentést előterjesztette az Európai Parlamentben, és ez egyik leghangosabb bevándorláspárti képviselő Brüsszelben.

Hidvéghi Balázs beszédesnek nevezte, hogy nem is akartak szavazni a beterjesztett szövegről, hanem automatikusan tették volna az EP mandátumává a bizottsági javaslatot, így végül a Fidesz és a KDNP képviselőinek aláírásával érték el, hogy a plénum nyíltan szavazzon a dokumentumról. A Fidesz kommunikációs igazgatója szégyennek nevezte, hogy a magyar baloldal képviselői mind megszavazták ezt a "veszélyes bevándorláspárti javaslatot", természetesnek nevezve, hogy a Fidesz–KDNP képviselők nemmel voksoltak a javaslatra, amely a döntéshozatallal az Európai Parlament hivatalos álláspontjává vált.

Látható az, hogy a nemzeti konzultáció "pont időben zajlik", hiszen napról napra gyakorlatilag a megvalósulás szintjére érkeznek azok a javaslatok, amelyeket Soros György a Soros-tervben elírt – jelentette ki Hidvéghi Balázs, annak fontosságát hangsúlyozva, hogy minél több magyar mondja el a véleményét "ezekről a veszélyes tervekről". Mint mondta, így tudjuk megvédeni Magyarországot és a nemzeti kormány eredményeit. Kérdésre válaszolva Hidvéghi Balázs felháborítónak és teljes mértékben elfogadhatatlannak nevezte a lengyel jogállamiságról hozott szerdai EP-döntést, és kijelentette, Magyarország kiáll Lengyelország mellett, és "nem tartjuk elfogadhatónak azt, hogy belpolitikai okokból beavatkozzanak egy ország olyan ügyeibe, amelyekben semmi keresnivalója az Európai Uniónak".

"Az Európai Parlament tényleg megszavazta a kvótát"

Dömötör Csaba, a kormány kommunikációért felelős államtitkára hozta nyilvánosságre délután: az Európai Parlament tényleg megszavazta a kvótát, azaz a kényszerbetelepítést, és a felső korlát nélküli befogadást – a baloldal összes képviselője, köztük a magyar EP-képviselők is, igennel szavaztak a javaslatra.

Döntés született arról, amire a kormány hónapok óta figyelmeztet – fogalmaz jegyzetében Dömötör Csaba. Az uniós intézmények megindítanák a betelepítéseket. Nem önkéntes, hanem kötelező jelleggel. Állandó rendszert hoznának létre, létszámkorlát nélkül. Ez még nem minden: a betelepítéseket ott kezdenék, ahol szerintük még nem fogadtak be elég bevándorlót. Tehát például Magyarországon.

Itt még nem pihentek meg az alkotók: megkönnyítenék a családegyesítéseket, és a mindenhol sokat bírált zavaros hátterű NGO-kat is bevennék a buliba. Ezután zárt ajtós tárgyalások jönnek a többi brüsszeli intézmény részvételével. Ha véglegesítik a rendeletet, akkor gyakorlatilag erőből vesznek el tőlünk egy alapvető jogot: annak meghatározását, hogy kivel élünk együtt. Botrány – írja az államtitkár.

De még lehet fokozni, mert van két minősítő körülmény is:

– az ellenzék idehaza azt mondja, hogy ezek a tervek nem is léteznek;

– ehhez képest pár perce a baloldal képviselői az egész csomagot cakkpakk megszavazták. Így legalább tudjuk, kikre nem lehet bízni Magyarország biztonságát – zárja sorait Dömötör.

(MNO – MTI nyomán)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »