Minden káros, ami mesterséges, és minden hasznos, ami természetes? Kell-e félnünk az adalékanyagoktól? Mennyire egészséges a barna kenyér?
Nagyon sokan azt gondolják, amit szintetikus úton állítunk elő, csak rossz lehet, káros a szervezetünkre, ami viszont a természetből jön, az biztosan jó – mondja a táplálkozástudományi és élelmiszer-biztonsági szakember.
Ugyanattól édes
Ha végigvesszük azokat az anyagokat, amelyek például a nekünk oly kedves édes ízt adják, kiderül, a répacukor, a kockacukor, a kristálycukor, a barna cukor és a méz ugyanolyan édes, és ugyanolyan káros, mert mindegyik ugyanaz a molekula, ugyanaz a vegyület.
A barna cukor például egyszerűen csak a kristálycukor gyártási folyamatának egy korábban befejezett állomása, amikor még nem tisztították meg azoktól az alapanyagból származó egyéb anyagoktól, amelyek színét adják.
A mesterséges édesítőszerek
És vajon kell-e tartanunk a mesterséges édesítőszerektől, amelyekből kis mennyiség is elég az édes íz eléréséhez, de mégiscsak adalékanyagok? A szakember erre azt mondja, a mesterséges édesítőszerek döntő része egy-két kivétellel nem szívódik fel, tehát nem kerül be a keringésbe, és változatlan formában kiürül a szervezetből. Az adalékanyagok döntő többségét egyébként több évtizede használja az élelmiszeripar.
Biot vagy nem biot?
A bio is mindig egy kritikus kérdés, hiszen nem szabad elfelejtenünk, hogy amikor az élelmiszeripar terméket állít elő, mindegy, hogy az bio, vagy nem bio, a szennyezőanyagokra vonatkozó határértéket be kell tartani, a kérdés legfeljebb az lehet, mennyivel van ez alatta a biónál. Azt ugyanis sohasem mondhatjuk, hogy nulla – hívja fel a figyelmet a szakértő, és hozzáteszi: az elvégzett vizsgálatok szerint az sem feltétlen igaz, hogy a biotermékek több vitamint, ásványi anyagot tartalmaznak, ahogyan az sem, hogy a fehér kenyér egészségtelen.
A modern magyar konyhában fehér kenyeret eszünk, amelynek lényegesen kisebb a rosttartalma, mint például a teljes kiőrlésű lisztekből készült kenyérnek – mondja már az agrármérnök. A bélmozgáshoz a rosttartalom pedig mindenképp szükséges, mert ez az egészséges táplálkozás egyik velejárója – teszi hozzá.
Na és a tej?
A legtöbb hiedelem egyébként a tejhez kapcsolódik. Igyunk tejet vagy ne, és ha igen, milyet? A most kapható, hosszan eltartható tejekről sokan gondolják, hogy ezek tartósítottak, pedig nem történik más, mint hogy pár másodpercig 130-140 fokon átfuttatják, és ez adja érdekes ízét – hívja fel a figyelmet a dietetikus. Ezen a hőfokon a tejcukor karamellizálódik, így nem tud megaludni, mert a magas hőfokon az összes benne lévő mikroorganizmus elpusztul – magyarázza a szakember.
Gyerekkorban kezdjük
Az élelmiszerek fogyasztásával összefüggésben rendre felmerülnek a testsúllyal kapcsolatos kérdések is. A kutatók normál testsúlyú és elhízott személyeknél is vizsgálták, hogy az élelmiszerek utáni sóvárgás milyen agyterületekre hat, és arra a megállapításra jutottak, az élelmiszerek kiváltotta ingerek feldolgozása során hasonló változások mennek végbe az idegrendszerben, mint a drogfüggőknél.
A szakember azt tanácsolja, már gyerekkorban ismertessük meg minél több ízzel a kicsit. Nagyon fontos például, hogy a teát ne adjuk túl édesen, lehet natúr gyümölcsteát is inni, így nem szokja meg a magas cukortartalmú dolgokat, nem memorizálja a nagyon édes ízt, ily módon az elhízást is meg lehet előzni.
Biztonságban vagyunk
A szakemberek szerint egyébként Magyarországon nagyon jó minőségű élelmiszereket kapni, és ellenőrzésükben is élen járunk. Az persze fontos, hogy megtanuljuk, mi mit jelent az élelmiszerek címkéjén, hogy tudatosan dönthessünk fogyasztásukról.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
