Svéd politikusnő: senki sem tekinthető illegális bevándorlónak

Svéd politikusnő: senki sem tekinthető illegális bevándorlónak

Malin Björk, az Északi Zöld Baloldal – Egységes Európai Baloldal EP-képviselője. Állandó tagja a nemi egyenjogúságért felelős szakbizottságnak, de magyar szempontból sokkal fontosabb, hogy a LIBE, azaz az állampolgári jogokkal, valamint a bel- és igazságüggyel foglalkozó bizottságnak is a tagja. Ez az a bizottság, ahol az elmúlt hetekben először megtárgyalták, majd megszavazták azt a kvótareform-javaslatot, ami alapján akár évente egymillió gazdasági bevándorló érkezhet az Unió területére, szervezetten.

A svéd politikusnő korábban azt nyilatkozta: senki sem tekinthető illegális bevándorlónak, ezért szerinte az EU-nak fel kell függesztenie az illegális bevándorlók kitoloncolását, valamint a migrációval érintett nem európai országokból évente 200 ezer embert kellene befogadnia a tagállamoknak. Az M1 aktuális csatorna kamerája előtt úgy fogalmazott a kvótareformmal kapcsolatban: néhány ezer menekült magyarországi befogadása kifejezetten üdvözítő lenne, és, a svédországi tapasztalatokból kiindulva az is, ha Európa nem egy bezárkózó kontinens lenne. Szerinte az általa elképzelt megoldás elfogadásához azon kell dolgozni, hogy megváltozzon Magyarország álláspontja ebben a kérdésben.

Mint elhangzott, a kritika ellenére az Európai Parlament megszavazta a vitatott kvótareformot, amely a svéd baloldali politikus szerint lehetővé tenné az Európai Tanács-béli (ET) elfogadása után, hogy a mostani illegálisból legális bevándorlás legyen, és az egész világból jöhetnének védelemre szorulók is.

Ez az általa jónak tartott terv szerint történelmi előrelépés lenne a világ leggazdagabb kontinense számára, hiszen szerinte 500 milliónak nem lenne bonyolult évi 250 ezer menekült befogadása. A kontinensnek szerinte globális felelőssége van a betelepítések terén, főleg a történelmi múlt tekintetében.

Egy kérdésre válaszolva a baloldali képviselőnő elmondta: szerinte mind Svédország, mind Magyarország tekintetében üdvös lenne, ha befogadnának néhány ezer menekültet annak a kvótareform-javaslatnak az alapján, amit a napokban fogadtak el az Európai Parlamentben.

A jelenlegi nemzetállami döntési hatáskör kapcsán megjegyezte: szerinte több uniós tagállam szívesen megosztja a bevándorlással kapcsolatos pozitív tapasztalatait, de említette Kanadát is, mint a bevándorlással kapcsolatos pozitív és biztató tapasztalatok országát, ezért úgy véli, értelme lenne egy közös cselekvésnek, mert elmondása szerint ez a jövő, és nem a múltba való visszanézés.

Azt látja, hogy folyik egy vita az Unióban, hogy – megfogalmazása szerint – lehet-e szemezgetni a jogok és a kötelezettségek között, és hogy a szolidaritás a menekültekkel kötelezettség-e. Szerinte azonban a menekültpolitika közös, és ebben mindenkinek részt kell vennie.

Az egyes uniós országok között jelenleg meglévő menekült-áttelepítésekkel kapcsolatban fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a kvótareform-javaslat az egy az eddiginél sokkal súlyosabb konfliktus okozta menekültáradatot is elbírna. Azt kijelentette: mint törvényalkotó, nem szeretné, ha Európa „bezárná a kapuit”.

Azt megérti, hogy Magyarország nem szokott hozzá menekültek integrációjához, de szerinte ebben a tekintetben is számít arra, hogy a svéd példák pozitívan hatnak majd hazánkra, és a többi ellenkező országgal együtt „felszállnak a hajóra”.

A mostani EP-döntés utáni ET-döntéssel kapcsolatban nem tud jósolni, így azt sem tudja, lesz-e többségi döntés a kérdésben, de azt általánosságban reméli, hogy a svéd példák alapján a mostani „hezitáló” országok a változás mezejére lépnek.

Elmondta, azt megértéssel fogadná, ha egyes kormányok akár a fejlesztési alapok terén hatnának azokra az országokra, amelyek mindig ki akarnak maradni valamiből. Hiszen – fogalmazta meg egyértelműen – ezek a kormányok lassan megunják azt a jelenséget, hogy egyes országok blokkolják a menekültekkel kapcsolatos uniós védelmet, és ennek szerinte teljesen érthető módon hangot is adnak.

Ez a helyzet most Svédországban

A svéd biztonsági szolgálat igazgatója szerint Svédországban 7 év alatt megtöbbszöröződött a radikális iszlamisták száma, és egy másik svéd hatósági jelentés szerint 2016-ban 129 ezer szexuális bűncselekmény történt az országban, miközben 160 ezer illegális bevándorló érkezett az országba.

hirado.hu

 

The post Svéd politikusnő: senki sem tekinthető illegális bevándorlónak appeared first on PolgárPortál.


Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »