„A mohawkok lilioma” – sokszor így nevezik Kateri Tekakwithát, az első észak-amerikai őslakos szentet. Rá emlékezünk liturgikus emléknapján, április 17-én.
Tekakwitha 1656-ban született; édesapja törzsi vallást gyakorló mohawk volt, édesanyja keresztény hitre tért algonkin indián. Négyéves volt, amikor elvesztette a családját a mohawkok körében pusztító himlőjárvány miatt. Ő megmenekült ugyan, de arca heges lett, és a látása is sérült, emiatt szerénnyé, visszahúzódóvá vált. Miután árvaságra jutott, a nagybátyja nevelte. Tizenegy éves volt, amikor először hallott Krisztusról azoktól a jezsuita misszionáriusoktól, akik a falujában jártak. A keresztény tanítás egészen idegen volt a számára, mégis növekedni kezdett benne egy új, másfajta világkép.
Nevelőszülei a népük hagyományai szerint tizenhárom éves korától férjhez akarták adni, de ő – talán még maga sem értette, miért – ellenállt e nyomásnak. Néhány év után a család feladta a próbálkozást, és engedték, hogy a lány Jacques de Lamberville jezsuita atyánál tanuljon. Tekakwitha 1676 húsvétján keresztelkedett meg, és a Catherine (Katalin) nevet kapta – ennek mohawk változata a Kateri.
Törzsének néhány tagja ellene volt a kereszténység terjedésének; Katerit boszorkánysággal, illetve szexuális szabadossággal vádolták, és kínzással fenyegették meg. Ezért egy Montreal mellett lévő missziós telepre költözött – itt lett elsőáldozó 1677 karácsonyán.
Élete utolsó éveit a missziós telepen töltötte, szigorú önmegtagadásban. Szüzességi fogadalmat tett, amivel kapcsolatban így fogalmazott: „Jézusnak szentelem az életem, őt választom férjemül…” A misszióban élő néhány más lánnyal együtt gyakorlatilag szerzetesi közösségben élt. Kateri nemcsak az imádságban, de a testi önmegtagadásban és a böjtölés terén is nagyon állhatatos volt – ezek egyébként az őslakos kultúrában is ismert spirituális módszerek. Huszonnégy évesen, 1680 nagyhetében halt meg.
Kateri hite, életszentsége sokakra mély benyomást tett. Első életrajzát még Jacques de Lamberville jezsuita írta meg. Sírjánál számos csoda történt, sokan zarándokoltak el hozzá. Fennmaradt a 18. századból például egy kisfiú története, aki himlős lett: akkor gyógyult meg, amikor a jezsuiták a segítség reményében odaadtak neki egy relikviát, ami Kateri sírjáról származott.
Katerit II. János Pál pápa 1980-ban, halálának háromszázadik évfordulóján avatta boldoggá, majd XVI. Benedek pápa 2012-ben a szentek közé emelte. Emléknapját az Amerikai Egyesült Államokban július 14-én tartják, a világ más részein április 17-én.
Forrás: Vatican.va; Britannica.com; Magyar katolikus lexikon
Fotó: Vatican News; Wikipédia
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
