Szeviép-ügy – Állami kártalanítást akarnak a károsultak

Állami kártalanítási programot kezdeményeztek a Szeviép-ügy még működő károsultjai, azt kérik, a kormány fizesse ki azt a mintegy egymilliárd forintnyi tartozást, amellyel több mint nyolc éve adósuk a szegedi központú építőipari vállalkozás – közölte Szabó Bálint szerdán a csongrádi megyeszékhelyen.

Az építőipari cégcsoport egykori alvállalkozóinak egy részét képviselő Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője sajtótájékoztatóján elmondta, levélben fordultak Lázár Jánoshoz, a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, a térség egyik országgyűlési képviselőjéhez annak érdekében, hogy a kormány haladéktalanul és teljes körűen kártalanítsa az érintett kis- és közepes vállalkozásokat.

Szabó Bálint úgy fogalmazott, a Szeviép-ügy Magyarország egyik legjelentősebb közéleti és gazdasági bűncselekménye.

“Nyolc és fél milliárd forintot loptak el”, a pénz útja egyértelműen nyomon követhető a közéleti és politikai szereplőkig – mondta.

A Szeviép Zrt. fizetésképtelensége 20 ezer munkahelyet sodort veszélybe, több mint háromszáz cég ment csődbe, és a többi érintett vállalkozás likviditása is megrendült.

A Szeviép-ügyben az állami szereplőknek is volt felelőssége, azért mert hagyták megtörténni, majd pedig nem számoltatták el a felelősöket – hangsúlyozta az ügyvezető.

Kifejtette, azt kérik a kormánytól, soron kívül foglalkozzon a kérdéssel, annak érdekében, hogy a talpon maradt 104 cég tovább is működhessen.

Az állam fizesse ki a vállalkozások valós, szerződéssel, számlával igazolt teljesítései után járó mintegy egymilliárd forintnyi követelését, majd az ügyben indult büntetőeljárásba bekapcsolódva érvényesítse azokat – mondta Szabó Bálint.

A Szeviép Zrt. 2009. április 18-án vált fizetésképtelenné, majd az eredménytelen csődeljárást követően a bíróság 2010. augusztus 13-án rendelte el a cég felszámolását. A rendelkezésre álló határidőn belül 490 hitelező 5,87 milliárd forint igényt jelentett be.

A Szeviép Zrt. három egykori vezetője ellen csődbűntett minősített esete miatt indult eljárás a Szegedi Járásbíróság előtt. A vádirat szerint a cégvezetők döntése alapján a vállalkozás vezetőinek döntése alapján rendszeresen és nagy összegben nyújtottak kölcsönöket az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon a teljes egészben, vagy részben a Zrt. tulajdonában álló gazdasági társaságoknak, illetve magánszemélyeknek, sportszervezeteknek.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »