Szijjártó: a magyar közösségeknek a lakóhelyükön kell megerősödniük

Szijjártó: a magyar közösségeknek a lakóhelyükön kell megerősödniük

ZOMBOR. A magyar közösségeknek a lakóhelyükön kell megerősödniük, a gazdasági megerősödés pedig megállítja az asszimilációt és megerősíti a kétoldalú kapcsolatokat is – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Zomborban, ahol megnyitotta a magyar kormány vajdasági gazdaságfejlesztési programjának szerződés-aláírási ceremóniáját.

Hozzátette: a vajdasági gazdaságfejlesztési program nem jöhetett volna létre egy olyan magyar kormány nélkül, amely a határon túli magyarokra mint erőforrásra, és nem mint teherre tekint.   

Mint mondta: szégyenteljesnek tartja, hogy a magyar országgyűlési választási kampányban vannak olyan pártok, amelyek óriásplakátokon üzenik meg, hogy nem számítanak a határon túliakra. "Minket érdekel az Önök véleménye, azt szeretnénk, ha elmondanák, milyen jövőt szánnak Magyarországnak" – mondta a miniszter. Hozzátette, hogy a mostani kormány azt szeretné, ha az új összetételű országgyűlés kifejezné az egész magyar nemzet politikai akaratát, és ez csak úgy tud megvalósulni, ha az anyaországi szavazatok mellett a határon túliak szavazata is ott lesz. Arra szólította fel a vajdasági magyarokat, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt az április 8-i választáson.   

A gazdaságfejlesztési program nem jöhetett volna létre egy olyan szerb kormány és államfő nélkül sem, aki támogatja ezt a programot – folytatta Szijjártó Péter. A szerb vezetés példátlan gesztusokat tett és kézzel fogható döntéseket hozott annak érdekében, hogy a Szerbia és Magyarország közötti történelmileg is terhelt időszak a történelmi sikerek időszakává váljon – fejtette ki. Megfogalmazása szerint "semmifajta túlzás nincs abban a mondatban, hogy Magyarország és Szerbia között a kétoldalú kapcsolatok soha nem voltak olyan jók, mint most", és ebből a jó kapcsolatból emelkedett ki a vajdasági gazdaságfejlesztési program.     

A külgazdasági és külügyminiszter rámutatott, hogy más határon túli területeken is elindultak a gazdaságfejlesztési programok, ám a vajdasági jár a legelőrébb, és az összes közül ez a legsikeresebb. Kiemelte, a program minden vajdasági magyar települést el tudott érni, és a programmal Szerbia gazdaságának a fejlődéséhez is hozzá tudtak járulni. A számokról szólva rámutatott, hogy a kedden aláírt pályázati szerződések nélkül eddig 22,2 milliárd forintnyi támogatásról írtak alá szerződést, amelyek nyomán 45 milliárd forintnyi beruházás jött létre. Összesen 6488 kisvállalkozóval, valamint 23 nagyvállalkozóval kötöttek szerződést.   

Kedden a közepes léptékű, 15-150 millió forint keretösszegű pályázatok győztes indulóival kötöttek szerződést. A 197 sikeres pályázattal 4,2 milliárd forintos támogatás valósul meg, amely nyomán 12 milliárd forintnyi beruházás jön létre. A legtöbben nagy teljesítményű mezőgazdasági gépekre, valamint az állatállomány bővítésére pályáztak. Ezek hosszú távon is fenntartható beruházásoknak számítanak, amelyek hosszú távon erősítik a magyar nemzeti közösségeket.   

Szijjártó Péter kifejtette, hogy Magyarország az utóbbi években nagy utat tett meg, és Európában a probléma részéből a megoldás részévé vált. Magyarország erős ország, és abban a térségben helyezkedik el, amely a növekedés motorja Európában, foglalkoztatási rekordokat dönt, és az európai gazdasági átlag felett teljesít. Hozzáfűzte: azt szeretnék, ha az anyaország ereje a határon túlon is érezhető lenne, a gazdaságfejlesztési program pedig az a híd, amelyen keresztül a határon túl élők is erősödni tudnak.   

A magyar kormány a Vajdasági Magyar Szövetséggel (VMSZ) karöltve valósítja meg a gazdaságfejlesztési programot a Délvidéken. Pásztor István, a VMSZ elnöke rámutatott, hogy a program nemcsak gazdaságfejlesztésről, hanem közösségfejlesztésről is szól, amelynek célja a vajdasági magyar közösség megerősödése.   

Mint mondta, ez a közösség emberemlékezet óta nem részesült ilyen mértékű anyaországi támogatásban. A nagyszámú sikeres pályázat pedig bebizonyította, hogy a vajdasági magyar közösségnek olyan vállalkozói rétege van, amely érvényesülni kíván a saját szülőföldjén, és saját elképzelései vannak ennek megvalósítására, a pályázatok pedig találkoztak a vállalkozók elképzeléseivel.   

A vajdasági gazdaságfejlesztési programra a magyar kormány eleinte 50 milliárd forintot szánt, később azonban növelték a keretösszeget, így a hitelek és a vissza nem térítendő támogatások összege már eléri a 75 milliárd forintot. A 2016-2018-as időszakra vonatkozó programban a legnagyobb hangsúlyt a mezőgazdaságra, az idegenforgalomra, valamint a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére helyezik, a cél pedig a fiatalok külföldre vándorlásának megállítása, illetve e folyamat visszafordítása.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »