Születőben az új pszichiátriai fejőstehén: a videojáték-függőség

Ön szégyenlős? Vigyázzon: a pszichiáterek szerint lehet, hogy szociális szorongásos zavara van. Honvágy kínozza? Erre is van diagnózis: különválási szorongásos zavar. Csupán néhány példa a számos zavaros pszichiátriai diagnózis közül, amelyek arra jók, hogy a gyógyszerfelírással profitot termeljenek. Most pedig itt az új pénzforrás: a videojáték-függőség, amelyet 2018-ban terveznek bevezetni a betegségek közé.

Persze ki nem látott még tinédzsert, akit le sem lehet vakarni az okostelefonjáról vagy számítógépéről, és máson sem jár az esze, mint a számítógépes játékon. Idegesítő, hogy nem lehet vele beszélgetni? Persze. Elkeserítő, hogy tanulás vagy a rá bízott házimunka helyett inkább játszik? Még szép. Betegségről van szó? Erről már megoszlanak a vélemények.

Az mindenesetre már napvilágot látott, hogy a gaming zavart (vagyis a videojáték-függőséget) 2018 májusában szándékoznak bevezetni a Betegségek Nemzetközi Osztályozása új, 11. kiadásába. Ahhoz, hogy diagnosztizálni lehessen, elég súlyosnak kell lennie ahhoz, hogy meggyengítse a személyes, családi, szociális, oktatási, foglalkozási funkciókat vagy a működés más fontos területeit, és normális esetben a tüneteknek fenn kell állniuk legalább 12 hónapja – olvasható az Egészségügyi Világszervezet (WHO) honlapján.

De vajon mit jelent az, hogy „elég súlyos”? Ki dönti el, hol a határ? És miért éppen 12 hónap? Ha 11 és fél hónapja tart, akkor még nem beteg? Az a baj a pszichiátriai diagnózisokkal, hogy – a tényleges betegségekkel ellentétben – nincsenek orvosi eszközök, amelyekkel ezeket a „zavarokat” ki lehet mutatni. Csupán szubjektív tünetlisták vannak, önkényes határértékek, amelyekről egy csapatnyi pszichiáter közmegegyezéssel döntött.

Az összhang azért közel sem teljes. 2016 novemberében 24 független tudós írt vitalevelet az Egészségügyi Világszervezetnek, melyben a gaming zavar létjogosultságát vonták kétségbe. Levelükben rámutattak, hogy a gaming zavar betegséggé nyilvánítása negatív hatással lesz a tudományos, egészségügyi és jogi világra: a videojátékokat körülvevő morális pánik elhamarkodott diagnózisokat és kezeléseket fog eredményezni, a kutatások a megerősítés irányába fognak haladni (vagyis arra fognak koncentrálni, hogy a betegség-vonalat erősítsék), és a játékosok egészséges többségét stigmatizálják, talán még törvényeket is módosítanak. A tudósok szerint ez jelentősen több kárt fog okozni, mint hasznot, ezért azt javasolják, hogy vegyék ki a gaming zavart a Betegségek Nemzetközi Osztályozása új kiadásából.

Nem véletlen persze, hogy a pszichiátria el tudja adni az egyre újabb diagnózisokat – így például a gaming zavart – a társadalomnak, hiszen olyan jelenségről van szó, amely valóban számos ember életét megnehezíti; tényleg nem jó, ha valaki egy számítógépes játékban éli az életét. A gaming zavar azonban – számos más pszichiátriai „zavarhoz” hasonlóan – sokkal inkább morális, viselkedésbeli kérdés, egyéni felelősségvállalás és önfegyelem függvénye, mintsem orvosi kérdés.

A gyógymód persze, mint minden hasonló esetben, a gaming zavar esetében is főként pszichiátriai tudatmódosító szerek alkalmazása lesz – olyan szereké, amelyek a játékfüggés valódi okát ugyan nem oldják meg, viszont éveken, évtizedeken, vagy akár egy életen át gyógyszerfüggő fogyasztókat eredményeznek, így az új „zavar” – ha tényleg hivatalossá teszik – kiválóan jövedelmező bevételi forrást, új fejőstehenet jelent majd a pszichiátereknek és a gyógyszergyáraknak.


Forrás:hunhir.hu
Tovább a cikkre »