Tovább csökkenhet a munkanélküliség

Tovább csökkenhet a munkanélküliség

Magyarországon a 20–64 éves korosztály 73,9 százaléka dolgozik, ami meghaladja az EU 71,1 százalékos átlagos rátáját, de elmarad a csehek 76,7 százalékos mutatójától.

A munkanélküliségi ráta 2021-ig 3,4-3,5 százalékra tornászható le Magyarországon az ING vezető elemzője szerint. Virovácz Péter a Világgazdaság kérdésére elmondta: tavaly márciushoz képest hat tizeddel csökkent a munkanélküliek aránya, ám a további mérséklés nem lesz könnyű feladat. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap azt közölte: a 2016. december – 2018. februári időszakban a munkanélküliek átlagos száma az egy évvel korábbihoz képest 25 ezer fővel 178 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal 3,8 százalékra csökkent. Mellesleg a ráta tavaly szeptember óta 3,8 százalék. A munkanélküliség átlagos időtartama 14,9 hónapra csökkent; a munkanélküliek 37,9 százaléka legalább egy éve keresett állást, azaz tartósan munkanélküli volt.

Varga Zoltán, az Equilor elemzője a Világgazdaságnak azt mondta: úgy tűnik, hogy a 3,8 százalékos munkanélküliségi ráta az a szint, amely jelen gazdasági körülmények között teljes foglalkoztatásnak számít Magyarországon. Úgy kalkulál, hogy jövőre is e szint körül stagnál a munkanélküliségi mutató.

A KSH adatai szerint a tavaly de­cember és idén február közötti időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 441 ezer fő volt, 70 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 68,7 százalékra emelkedett. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 129 ezer fővel nőtt, bár a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 40 ezer, a külföldi telephelyen dolgozóké 20 ezer fővel csökkent egy év alatt.

Virovácz szerint

a 300-600 ezer külföldön dolgozó magyar egy részének visszatérése emelheti a hazai foglalkoztatási mutatókat,

ám ehhez további markáns bérfejlesztésekre van szükség. A közfoglalkoztatottak elsődleges munkaerőpiacra való további bevonásához pedig aktív munkaerőpiaci eszközöket kell latba vetni, például képzési, átképzési programokat is. Kérdéses ugyanakkor, hogy a Magyarországon még nem jellemző digitalizáció, robotizáció előretörésével párhuzamosan az alacsony képzettségű rétegek milyen munkafolyamatokba vonhatók majd be.

A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja.


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »