Továbbra sem zökkenőmentes a gyerekek nap közbeni ellátása

Továbbra sem zökkenőmentes a gyerekek nap közbeni ellátása

Ugyan a bölcsődei ellátások országos lefedettsége és az intézmények kihasználtsága is javult az utóbbi időben, továbbra is léteznek területi egyenlőtlenségek. A tavalyi évben összesen 2610 olyan település volt hazánkban, ahol összesen több mint 70 ezer gyermek számára nem volt helyben elérhető a napközbeni ellátás – írja kiadványában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

„A bölcsődei ellátások országos lefedettségének és az intézmények kihasználtságának elmúlt évek során tapasztalt javulása mellett továbbra is léteznek területi egyenlőtlenségek. 2010 óta fokozatosan csökkent, majd stagnált azon 3 éven aluli gyermekek száma, akiknek nem volt hozzáférhető a napközbeni ellátás semmilyen formája a lakóhelyén” – közölte a KSH a gyermekek napközbeni ellátásáról szóló statisztikai tükrében.

Eszerint, annak ellenére, hogy a jogszabályi előírások az igényekhez jobban alkalmazkodó ellátórendszer létrehozását célozták meg, 2017-ben 2610 olyan település volt Magyarországon, ahol összesen több mint 70 ezer gyermek számára nem volt helyben elérhető a napközbeni ellátás. Ez az érintett gyermekek 26 százalékát jelenti, 2,8 százalékponttal többet, mint egy évvel korábban.

Az évtizedben végrehajtott intézkedések hatása ugyanakkor már érzékelhető az ellátórendszerben, az új intézmények létesítése, a bölcsődék férőhelybővítési, illetve a családi napközik bővülő pályázati lehetőségei jelentősen megnövelték a rendelkezésre álló kapacitást. Amíg 2010-ben országosan egy férőhelyre 10, 2017-ben 6 potenciális igénybevevő jutott a 3 éven aluli korosztályból – írják.

A KSH kitér rá: tavaly 44 896 kisgyermek gondozását összesen 1752 bölcsőde és 138 napközbeni gyermekfelügyelet és 1890 napközbeni ellátást biztosító intézmény végezte arra az időre, amíg a szüleik dolgoztak. Ezek területi eloszlását vizsgálva megfigyelhető, hogy a tízezer főnél népesebb településeken található az intézmények 83 százaléka, míg a 499 fő alatti településeken összesen 8 intézmény működött.

A KSH elemzésében megjegyzi, a férőhelyek számának összehasonlíthatósága a korábbi évek jogszabályi változásai miatt korlátozott, ugyanakkor

amíg 2016-ban összesen 48 069 férőhely állt készen a bölcsődékben és családi napközikben a gyermekek fogadására, addig 2017-ben – az összes bölcsődei ellátási formában – csupán 46 487.

2010 és 2013 között a 3 éven aluli gyermekek létszáma csökkent, majd 2017 elejére 267-ről 280 ezerre nőtt. Gondozásukat elsősorban otthoni keretek között, a családtámogatási ellátások igénybevétele mellett, hagyományosan az anyák oldják meg.

A napközbeni ellátás igénybevétele – mivel a dolgozó szülő munkaidejére biztosítja a kisgyermekek számára a gondozást – szoros kapcsolatban áll a foglalkoztatottság szintjével. 2011-től, ahogy nőtt a 15–49 éves, gyermeket nevelő nők körében a foglalkoztatottak aránya, a 3 éven aluli gyermekek egyre nagyobb hányada jelent meg a bölcsődékben, családi napközikben, amit elősegített a férőhelykínálat bővülése is.

A tavalyi évben a vizsgált 4 bölcsődei, valamint a napközbeni gyermekfelügyeleti ellátási formában a beíratott gyermekek száma elérte a 44 896 főt. Új felvétellel több mint 26 ezer gyermek került bölcsődei intézménybe. Ahogyan a férőhelyek száma, a beíratott gyermekek száma sem éri el az előző évit. Férőhely hiányában 2879 gyermeket utasítottak el – írja a KSH.

Az ellátórendszer kapacitása és az igények közötti területi egyenlőtlenségeket mutatja, hogy az elutasítások mellett a működő férőhelyek száma országosan 2383-mal meghaladta a beíratott gyermekek számát. Sajátos nevelési igényű volt a beíratott gyerekek 2 százaléka, és a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma meghaladta az 1300 főt. Bár a bölcsődei ellátás alapvetően a 0–2 évesek gondozására szakosodott intézmény, a beíratott gyermekek közel egyötöde betöltötte már a 3. életévét.

A bölcsődei ellátás idején biztosított étkezés költségeinek fedezésében változások következtek be, a 2015. szeptember 1-jétől hatályos jogszabályi előírások alapján az intézményi gyermekétkeztetés során a térítési díj 100 százalékát normatív kedvezményként kell biztosítani minden olyan bölcsődébe, vagy mini bölcsődébe járó gyermeknek, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, tartósan beteg, fogyatékos, vagy olyan családban él, amelyben beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek. Emellett azokat is megilleti az ingyenes étkezés, akik három vagy több gyermeket nevelő családban élnek, vagy ha a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a nettó minimálbér 130 százalékát (2017-ben 110 224 forintot). A vizsgált időszakban ingyenesen étkezett a két intézménytípusba beíratott gyermekek 66 százaléka.

 


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »