„Trianon nem elszakít, hanem összeköt”

„Trianon nem elszakít, hanem összeköt”

Nem sok realitása van Murádin János Kristóf történész szerint annak, hogy belátható időn belül közeledjék magyaroknak és románoknak Trianonhoz, illetve a román egyesüléshez való viszonyulása. A kolozsvári szakértő úgy véli, ezeknek a történelmi momentumoknak a megítélésén azért nehéz változtatni, mivel mindkét nép esetében beleivódtak a nemzeti öntudatba: Trianon kérdésköre magyar, a nagy egyesülés témaköre pedig román szempontból egyaránt az identitás részét alkotja.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusát annak apropóján faggattuk, hogy az elmúlt időszakban heves pengeváltás alakult ki magyar és román kormányzati illetékesek között a trianoni évfordulóval kapcsolatban. Bukarestet rendkívül érzékenyen érintette Lázár János kancelláriaminiszternek a nemzeti összetartozás napján elhangzott kijelentése, miszerint itt az ideje, hogy Magyarország szomszédai, Európa vezetői kimondják, elismerjék és politikájuk igazodási pontjává tegyék, hogy a magyar nemzet Trianonnak áldozata, nem pedig előidézője. Noha Lázár János leszögezte, a magyarok nem akarnak határrevíziót, a román külügyi tárca provokációnak nevezte szavait, sőt Bukarest szerint a budapesti hivatalosságok kétségbe vonják a világháborúk után Európában kialakult jogrendet. Murádin János Kristóf szerint ezek a nyilatkozatháborúk mindkét félnek rosszat tesznek. A kolozsvári történész a Magyar Nemzetnek elmondta, a december 1-jei román nemzeti ünnepet és a magyarság számára szomorú trianoni dátumot, az érzékenységet egyformán tiszteletben kellene tartania mindkét félnek.

– A román fél negatívuma, hogy a politikum gerjeszti a feszültséget, holott az egyszerű román ember pontosan tudja, nem várható el a magyaroktól a nagy egyesülés megünneplése, hiszen mégiscsak az éppen bekövetkezett tragédiát jelenti számukra. De a magyar félnek is tanulnia kellene abból, hogy a román érzékenységet nem szabad fölösleges politikai nyilatkozatokkal sérteni, bántani. Nyitni kellene a románok felé, előtérbe helyezve a partneri kapcsolatokat, hosszú távon kellene gondolkodni – jelentette ki lapunknak a Sapientia adjunktusa. Fölvetettük, mire számíthatunk 2018-ban, amikor Románia Erdély és a Román Királyság egyesülésének centenáriumát ünnepli, és 2020-ban lesz a trianoni békediktátum aláírásának százéves évfordulója. Murádin János Kristóf szerint ha mindkét fél tiszteletben tartaná a másik érzékenységét, a politikum pedig megpróbálna regionális, közép-európai centenáriumi megemlékezéssorozatot tartani, akkor hosszú távon közelíteni lehetne az álláspontokat. – A trianoni kérdéskörnek nem elszakító, hanem összekötő tényezőnek kellene lennie, hiszen ez ugyanúgy a magyarság, mint a románság története. Nagyon fontos az interpretációk közelítése, és erre tökéletes alkalom volna a 2018–2020 közötti, többéves megemlékezéssorozat. A románok nem jó évfordulóhoz kötik az egyesülés centenáriumát, mivel a mai Románia létrejötte folyamat volt, amelynek az 1918. december 1-jei gyulafehérvári nagygyűlés az első lépcsője. Ettől függetlenül az általuk ünnepelt centenáriumnak arról kellene szólnia, hogy ne a régi sebeknek a föltépését, hanem a megbékélést keresse a két nép; végre itt volna az alkalom egy pozitívabb, nem pedig egy feszültséggeneráló üzenet továbbítására – véli Murádin János Kristóf. A történész elmondta, a szakmában sincs kompromisszum, és bár évtizedek óta működik román–magyar történész-vegyesbizottság, még mindig két párhuzamos történetírás zajlik. Szerinte fontos lenne egy közös, kompromisszumos történelemképet kialakítani, mert ha a jövő nemzedékei nem egységesen oktatott történelemszemlélet alapján sajátítják el a múlt ismeretét, akkor a száz éve tartó vita folytatódik a magyar és román történészgenerációk között.

Hűen tükrözi egyébként a szakmai műhelyek közötti szakadékot Ioan-Aurel Pop történésznek, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorának minapi állítása, miszerint Budapest az úgymond magyar kormányzati főosztályként létrehozott Lendület Trianon 100 Kutatócsoport révén folytat „románellenes propagandát és információs hadviselést”. Murádin János Kristóf szerint annak ellenére, hogy a valóságban a Magyar Tudományos Akadémián belül működő műhely éppen az egységes, a történeti valósághoz minél inkább közelítő összkép kialakítása a célja, Trianon kérdésének a tudatos, csoportos kutatása rögtön gyanakvást, félelmet vált ki a környező országokban. Lapunk a kolozsvári egyetem egyik oktatóját is próbálta megszólaltatni a témában, a történész azonban – a rektor kirohanására utalva – azzal hárította el a válaszadást, hogy nem akarja kockára tenni állását és családja egzisztenciáját.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.06.20.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »