Trump ezüsttálcán nyújtja át Iránt Kínának

Az olajárat három és fél éves csúcson tartotta az Irán elleni szankciók miatti aggodalom. Az atomalku európai aláírói a héten egyeztetnek Teheránnal arról, hogyan tovább az Egyesült Államok nélkül.

Zavarokat okoznak majd a nemzetközi olajárakban az Irán elleni amerikai szankciók, és elbizonytalanítják a befektetőket – figyelmeztetett vasárnap Claudio Descalzi, az ENI vezérigazgatója. Bár az olasz olajipari nagyvállalatnak nincsenek iráni befektetései, a vezetőjét így is aggasztja Washington lépése.

– mondta Descalzi a CNBC-nek. A The Wall Street Journal által megkérdezett elemzők szerint nő majd a nyomás a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetére (OPEC) is, amelynek júniusban kell döntenie arról, kiterjeszti-e az idei éven túlra a kitermelést korlátozó megállapodást. Ha az iráni olaj a szankciók hatására eltűnik a piacról, és emiatt tovább emelkednek az árak, akkor az aláírók némelyike – például Oroszország és Kazahsztán – valószínűleg úgy gondolja majd, hogy szükségtelenek a további korlátozások.

Donald Trump amerikai elnök kedden jelentette be, hogy az Egyesült Államok kilép a 2015-ben kötött iráni atomalkuból, és visszaállítja a Teherán elleni szankciókat.

A hírre három és fél éves csúcsra emelkedett az olaj ára, és a hét végén is ezen a szinten maradt.

Hírdetés

Az atomalku európai aláírói – Németország, Franciaország és Nagy-Britannia – próbálják megmenteni az egyezményt, segíteni a vállalataiknak, hogy folytathassák az üzletkötést Iránnal, és megvédeni őket az amerikai szankcióktól, ez azonban nehéz lesz – ismerte el vasárnap Heiko Maas német külügyminiszter a Bild am Sonntagnak. A hármak külügyminiszterei kedden tárgyalnak iráni kollégájukkal Brüsszelben arról, hogyan tovább. Emmanuel Macron francia elnök és Theresa May brit miniszterelnök is beszélt telefonon Trumppal a hét végén.

Aggodalmait fejezte ki Angela Merkel német kancellár is, amikor szombaton Assisiben átvette a ferences szerzetesrend Béke Lámpása díját. „Figyelemmel kísérjük a közel-keleti eseményeket és az Izrael és Irán közötti viszony alakulását” – mondta, és megjegyezte, hogy az Egyesült Államok kilépése a többhatalmi nukleáris megállapodásból „jelentősen bonyolítja a helyzetet a térségben”. Azt azonban Merkel is elismerte, hogy nem tudja, milyen mértékben lehet életben tartani az atomalkut, ha egy gazdasági nagyhatalom nem csatlakozik.

 

Németország Oroszországgal is kész együttműködni ebben a kérdésben, Merkel a hét végén telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akivel pénteken találkozni is fog Szocsiban. A kancellár valószínűleg arról próbálja majd meggyőzni Putyint, hogy érje el Iránnál: a jövőbeli gazdasági együttműködés érdekében vállaljon garanciákat az atomalku betartására.

A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja

 


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »