Ukrán atomerőműből is importálhatunk

Ukrán atomerőműből is importálhatunk

Az orosz–ukrán feszültség ellenére Ukrajna felől 2019 után is kaphatunk gázt, és az eddiginél több olcsó áram is érkezhet – mondta Mihajlo Goncsar, az ukrajnai Globális Kutatások Központjának elnöke a Világgazdaságnak.

Érkezhet Magyarországra földgáz Ukrajnán át 2019 után, vagyis azt követően is, hogy lejár az orosz–ukrán tranzitszerződés?

Ukrajna kész a tranzit folytatására, ez a gazdasági érdeke is. Jelentős, évi 2-3 milliárd dollárnyi bevételünk származik belőle. A gáz érkezhet Oroszországból, de Közép-Ázsiából is. Az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom a múlt héten megkezdte a tárgyalásokat a 2019 utáni tranzitról, de persze minden az orosz fél jóakaratán múlik, hiszen az övé a gáz. Ám sajnos nem egyértelmű a Gazprom álláspontja. Miközben nem hivatalosan arról beszélnek, hogy hajlandók aláírni az új tranzitszerződést, a hivatalos propaganda szerint nem hosszabbítják meg a megállapodást. Ezt hangoztatják nyilvánosan az állami tisztviselők és a Gazprom is. Míg az orosz társaság álláspontja állandóan változik, a mienk az 1960-as évek óta töretlen, akkor először a KGST országaiba, majd Ausztriába is jutott Ukrajnán keresztül szállított gáz.

Milyen forrást és útvonalat takar az említett, közép-ázsiai gáz?

Szintén a szovjet időkben indult a meglévő hálózaton keresztüli tranzit. A gáz Türkmenisztánból, Kazahsztánból és Üzbegisztánból jutna el előbb Oroszországba, onnan Ukrajnán át Európába.

De nyilván ez is az orosz fél jóindulatán múlik. Vannak erről tárgyalások?

Sajnos az oroszok ezt egyelőre nem akarják, mert a közép-ázsiai gáz a konkurensük lenne Európában. Ezt a tranzitot 2009-ben, egy türkmenisztáni gázrobbanásra hivatkozva állították le. Európának viszont érdeke, hogy újabb forrásból jusson gázhoz, mert így élénkülne a verseny, olcsóbb lenne a földrészen a gáz. Éppen ezért ennek előmozdítása terén fontos szerepe lehetne az Európai Bizottságnak. Nekünk is érdekünk, hiszen az ukrán gázrendszer kapacitásainak a fele most szabad.

Melyek ma a magyar–ukrán energiakapcsolatok fő területei?

Az elsődleges a Magyarországon keresztüli gázimportunk, szerintem egy ideig ez így is marad. Ugyanakkor az általam vezetett intézet vizsgálta a visegrádi országok olyan energiatakarékossági megoldásait, eszközeit, amelyeket átvehet Ukrajna. Bár itt a fő partnerünk szlovákiai volt, együttműködtünk a magyar REKK-kel is. Pozitívum a magyar–ukrán gázkapcsolatokban, hogy átláthatók lettek, mert kiszorítottuk a rendszerből az Eural Trans Gaséhoz hasonló sémákat, és már nem is jöhetnek létre hasonlók. Ez azért is fontos, mert mindez az uniós jogrend mentén történik, mi pedig nem vagyunk tagjai az EU-nak.

Mi a helyzet az ukrán áram magyarországi importja terén?

Miközben évtizedek óta folyik az európai villamosenergia-rendszerrel együttműködő (így az ukrajnaihoz képest szigetüzemű) burstini erőmű magyarországi áramexportja, a tervek szerint ezzel az erőművel összekapcsolják, vagyis ukrán oldalról nézve szintén szigetüzemmé alakítják a hmelnickiji atomerőmű egyik blokkját is. A terv az, hogy ennek a blokknak az árama Lengyelországon és Magyarországon (Albertirsán) át kizárólag uniós piacokra termeljen.

Ez összefügg azzal, hogy – a Portfolio ukrán hírekre támaszkodó cikke szerint – a Mavir 2019-ig fel kívánja újítani az Ukrajna felőli behozatalra épített, 750 kilovoltos vezetékét Albertirsáig? Ha igen, folytak már tárgyalások a majdani, magyarországi vevőkkel is?

Nyilván összefügg, és ukrán oldalon is szükség lesz fejlesztésekre. A vevőkkel folyó tárgyalásokról nem tudhatok – ez belső, üzleti ügy –, de annak alapján, hogy már 2016 óta folynak a műszaki egyeztetések, nyilván volt kereskedelmi megbeszélés is. Ahogyan az is nyilvánvaló, hogy magyar érdek az olcsó, ukrajnai atomerőművi áram importja, hiszen ezzel bővül a kínálat, csökkenhetnek az árak.

A teljes cikket a keddi Világgazdaságban olvashatja.


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »