Vádemeléssel zárult a Vegoline-ügy

Vádemeléssel zárult a Vegoline-ügy

Hároméves nyomozás után féltucatnyi cég közül egy ellen emelt vádat az ügyészség a Vegoline-ügyként elhíresült botrány miatt. Állításuk szerint azért nem vonták össze valamennyi esetet, mert arra majd a bíróság is sort keríthet, ha jónak látja.

Vádat emelt az ügyészség négy férfi ellen, akik azért kaptak az Európai Uniótól és a magyar államtól pénzbeli támogatást, hogy egy új aszaló gépsort szerezzenek be, de ehelyett felújítottak egy ’80-as években gyártott berendezést, majd azt hazudták, hogy 670 millió forintért újként vásárolták – közölte tegnap a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség.

A Világgazdaság újságírója által még 2014-ben nyilvánosságra hozott, Vegoline-ügyként kezelt eset során a vádirat lényege szerint a hajdúsámsoni férfi 2009-ben társával együtt kifejezetten azért alapított egy kft.-t, hogy uniós támogatáshoz jusson egy aszalóüzem létrehozásához, ám a pénz jelentős részét magának akarta megtartani, és nem a beruházásra költeni.

Megszerzett egy ’80-as években gyártott, használaton kívüli gépsort, majd pár millió forintért felújította, és úgy tüntette fel, mintha azt az ő kft.-jének rendelésére frissen gyártották volna. Egyik társától szerzett 5 millió forintért egy hamis számlát, amely szerint a gépet 670 millió forintért vásárolta, majd a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól (MVH) megigényelte a támogatást. Ennek nagyobb részét az Európai Unió, kisebb részét a magyar állam adta. Egy másik társától üzleti tanácsadásról szerzett hamis számlákat, de ilyen tanácsadás a valóságban nem történt. Mivel az aszalóüzem az előírt határidőre nem indult be, a vádlottak egy valótlan tartalmú gyártási jegyzőkönyvet is készítettek, amely szerint egrest dolgoztak fel, ami azonban nem volt igaz. A hamis számlák alapján az MVH közel 344 millió forint jogosulatlan támogatást fizetett ki a vádlottaknak, akik ennek csak kisebb részét fordították az üzem beindítására, míg a többi pénzt maguknak tartották meg.

Az ügyész bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vádat a négy vádlottal szemben, s börtönbüntetésre és vagyonelkobzásra tett indítványt a bíróságnak. A Nagyaszos Alma Kft. és a Borsodi Zöldség-Gyümölcs Kft. vonatkozásában – amelyek a Vegoline-hoz hasonló módon jártak el – a nyomozás még folyamatban van. Most nem volt indokolt a két büntetőeljárás egyesítése, de ha a személyi összefüggések feltárhatók lennének, nincs akadálya, hogy az eljárás későbbi (bírói) szakaszában az ügyeket egyesítsék – írta a Világgazdaság kérdésére az ügyészség.

Tehát a vádhatóság nem válaszolt egyértelműen arra, hogy a többi azonos módon elkövetett csalásgyanús esetet miért nem kezelte együtt, hol­ott – miként 2014-ben írt cikkünkben is utaltunk rá – egy panamai cég által létrehozott zrt.-be vonták össze valamennyi említett kft.-t, miután az MVH-tól megkapták az igényelt támogatásokat. A lapunk birtokában lévő dokumentumok szerint a 10 ezer dollárral alapított panamai vállalkozás 100 millió forint készpénzzel alapította a szóban forgó BETSL Zrt.-t, majd pár tízezer forintért sorban felvásárolta az összes – fenti módon, több százmillió forintos támogatást megkapó – céget.


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »