Vakáció a Kaukázusban (X) – Jereván bevétele

Kenyeres Oszkár, a Duna TV-n futó Hazajárók turisztikai magazin egyik szereplője immár 10 éve, hogy a nyári szabadságait Európa változatos tájait bebarangolva tölti el.

 

Földrajz-történelem szakos tanárként a hegyek szeretete már kamaszkorában belé ivódott. Utitársként felesége és két lánya osztozik vele a kalandokban. Jártak már a skandináv országokban, Skóciában, Erdélyben. Idén a számunkra kissé ismeretlen Grúzia és Örményország természeti szépségei kerültek sorra.

 

A kizárólag csak bakancsos túrák és vadkempingezések nehézségeibe, ám izgalmas és változatos mindenapjaiba kalauzol el minket két héten keresztül.

 

Egyedi tartalom magával ragadó képek csak a Körkép olvasóinak.

 

Vágjunk bele!

 

Jereván bevétele

Mikor már harmadszor állít meg az örmény rendőr a nap során, eleve úgy szállok ki az autóból, hogy bármit is mutassanak a kamerájukon, több eurót nem kapnak tőlünk. Végig is nézzük, ahogy a 40-es táblánál 55-el megyek, de közben mutatom nekik az élő képet, ahol minden második autó jócskán túllépi a 40-et. Kicsit gondolkoznak, majd jó utat kívánva visszaadják az útlevelet, máris indulhatunk tovább Jerevánba.

 

Garni ókori temploma; fotó: Kenyeres Oszkár

 

Az első alkalom az oké, azt aláírom: 90 helyett 120-al az autópályán… álmomban nem gondoltam, hogy az egyébként ingyenes örmény autópályákon 90 a legnagyobb megengedett sebesség. Tábla sehol, csak arra lettem figyelmes, hogy lóg ki egy tányérsapkás alak egy autóból, és hangszóróból oroszul beszél hozzám. A procedúra következő lépéseként szalutál, kezet fogunk, elmondja a szabálysértést, majd már tölti is ki a bírságot.

 

Bazaltömlés Garninál; fotó: Kenyeres Oszkár

 

Örményország kétségkívül leragadt valahol a posztszovjet világban, ahol a rendőrök, és mindenféle hivatalos személy a hatalom meghosszabbított keze, de a korrupció még gyermeki arccal köszön ránk a mindennapokban. Az örmények kalmárszelleme amúgy sok szituációban visszaköszönt még, mindez azonban csak csekély árnyékot vetett arra a derűs napra, amelyet Jereván környékének bejárásával töltöttünk.

 

Geghard; fotó: Kenyeres Oszkár

 

Mondjuk árnyékból nem ártott volna egy kicsit több – ha a szó fizikai értelmére gondolunk – hisz Jerevánban ilyenkor nyáron mindig 35–40 fok van napközben. Mikor átlapoztuk az örmény útikönyveket, a fővárosról igen nyúlfarknyi szösszenetet lehetett csak találni, ami nem véletlen: Jerevánban alig van klasszikus, útikönyvek címoldalára kívánkozó látnivaló, és igazából a hangulata sem ragadott magával bennünket. Pedig voltunk a Kaszkád lépcsőinél, az Örmény népirtás emlékművénél, az Operánál, de hamar tovább álltunk, hogy inkább Jereván környékével ismerkedjünk.

 

Zvarnots; fotó: Kenyeres Oszkár

 

Garni és Zvarnots ókori romjai, Ecsmiadzin és Geghard kolostorai mind-mind lenyűgözőek voltak, de volt valami, ami egész nap ott tündökölt, ami minden pillanatban uralta a tájat, de amit csak a következő napon vettünk egész közelről szemügyre… igen, az Ararát nélkül fabatkát sem ért volna ez az utazás!

 

Kenyeres Oszkár

Nyitóképen: Jereván; Kenyeres Oszkár felvétele

 


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »