Vangelis 75 éves

Vangelis 75 éves

Március 29-én hetvenöt éves Evangelosz Odüsszeasz Papathanassziu, azaz Vangelis, a legismertebb görög zeneszerző, többek között a Tűzszekerek és a Szárnyas fejvadász című filmek zenéjének komponistája.

A thesszáliai Vóloszban, a mitológia szerint a kentaurok egykori lakóhelyén látta meg a napvilágot. Kiskorától a muzsika vonzotta, saját maga tanult meg zongorázni, hatévesen már komponált. A formális zenei képzést elutasította, mert szerinte az rombolja a kreativitást, állítása szerint kottát írni-olvasni sem tud rendesen. Amikor erről faggatták, azt mondta: ha tanárai előtt kellett játszania, úgy tett, mintha a hangjegyeket olvasná, de valójában mindent emlékezetből adott elő. Az athéni Képzőművészeti Akadémián festészetet tanult, ami a mai napig kedves időtöltése, képeit már a világ legnevesebb galériáiban is kiállították.

Kezdetben a dzsessz vonzotta, majd a Beatles hatása alá került. 1963-ban alapított első együttese Görögország egyik legnépszerűbb zenekara lett, ő azonban többre vágyott, 1966-ban feloszlatta a csúcson álló formációt. 1987-ben Demis Roussos és Lukasz Sziderasz társaságában megalapította az Aphrodite's Child együttest, amely az ezredesek diktatúrájának kezdetekor külföldre tette át székhelyét: Londonba indultak, de megfelelő papírok és a diáklázadások miatt Párizsban ragadtak. Már első kislemezük, a Rain and Tears hatalmas sikert aratott, a következő négy évben húszmillió példány kelt el lemezeikből. A csúcsra az 1972-ben kiadott 666 című dupla albummal jutottak, amelyen vendégként a világhírű színésznő, Irene Papas is szerepelt. A trió nem sokkal később a belső feszültségek miatt felbomlott, de Vangelis és az énekesként szólókarriert befutó Demis Roussos baráti kapcsolata nem szűnt meg, később is több felvételen dolgoztak együtt.

Vangelis Párizsban maradt, filmekhez komponált zenét, így született a L'Apocalypse des Animaux, a La Fete Sauvage, az Antarctica és az Opera sauvage – utóbbi egyik tétele, a L'Enfant több mint egy évtizedig volt a Magyar Televízió A Hét című hírmagazinjának főcímzenéje, és felcsendült a Veszélyes élet éve című filmben is. Vangelis első szólólemeze 1973-ban jelent meg, és a következő évben felröppent a hír, hogy a Yes együttesben a távozó Rick Wakeman helyét foglalja el. Néhány hét próba után Vangelis másként döntött, de barátsága az együttes szólóénekesével, Jon Andersonnal megmaradt, ők ketten később néhány sikerlemezt készítettek.

Vangelis élete legnagyobb sikerét a Tűzszekerek című film zenéjének köszönheti, amelyért 1981-ben a legjobb filmzenéért járó Oscar-díjat is hazavihette. Az 1924-es nyári olimpiai játékokra készülő Eric Liddel skót és Harold Abrahams angol rövidtávfutó párharcát feldolgozó alkotás nyitóképe, amelyben az atléták a homokos tengerparton, a fövenyt nyaldosó hullámok között futnak Vangelis zenéjére, az olimpia szimbóluma lett, témája a 2012-es londoni játékok megnyitóján is felcsendült. A Tűzszekerek zenéje az Apple céggel is összeforrt: Steve Jobs 1984-ben az első Macintosh számítógépet Vangelis zenéjére mutatta be nyilvánosan, a Tűzszekerek színpadi változata is futott Londonban.

Vangelis még számos, mára klasszikussá vált film zenéjét szerezte, így 1983-ban a Japán Antarctica című filmhez, Ridley Scottal 1982-ben a Szárnyas fejvadász, majd tíz évvel később az 1492 – A Paradicsom meghódítása című alkotásokban dolgozott együtt. 2004-ben Oliver Stone kért tőle filmzenét a Nagy Sándor, a hódító című alkotásához (a muzsikát kedvezőbben fogadták, mint magát a filmet), s Jacques Cousteau néhány dokumentumfilmjének is a népszerű görög muzsikus a zeneszerzője.

Mythodia (Óda a mítoszhoz) című albuma 2001-ben az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA egyik Mars-missziójának himnusza lett, a mű koncertváltozatát az athéni Zeusz-templom szentélyében adták elő a londoni filharmonikusok és a görög operaház kórusának részvételével. A következő évben Vangelis írta a FIFA labdarúgó-világbajnokság hivatalos himnuszát, 2003-ban jelent meg a harmincéves pályafutásának legnépszerűbb felvételeit összegző Odyssey – The Definitive Collection című albuma. 2014-ben három rövid darabbal köszöntötte az Európai Űrügynökség által felbocsátott Rosetta űrszonda leszállóegységének landolását a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökösön, majd 2016-ban Rosetta címmel adott ki albumot.

Magánéletéről szinte semmit nem tudni, interjút ritkán ad, még hivatalos lakcíme sem ismert, ő azt mondja, annyit utazik, hogy nincs is otthona. A zeneszerző számos kitüntetés birtokosa, egyebek között a francia Becsületrend lovagja, hazájában tiszteletbeli doktori címet kapott, és bélyeg jelent meg arcképével. A NASA legmagasabb elismerését is átvehette, és kisbolygót is elneveztek róla.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »