Varnus Xavér és a kamaszok szerelme

Egyszerre simogatja egy kamasz és a fiatalkorú unokanővére: az orgonaművész saját könyvében írta meg „reneszánsz” élményét.

Mérei Tamás csellóművész határozottan állítja, hogy Varnus Xavér orgonaművész szexuálisan zaklatta, mikor még nem volt tizennyolc éves sem. Az orgonaművész tagad és többek között azzal igyekszik hitelteleníteni Mérei Tamást, hogy emlékezteti a közvéleményt: a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar egykori igazgatóját „százmilliós pénzügyi visszaélés gyanúja miatt 2015 januárjában azonnali hatállyal kirúgták, és ellene rendőrségi vizsgálatot indítottak”.

Igaz, ezt a nyomozást másfél év után bűncselekmény hiányában zárták le – amit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal gazdaságvédelmi osztálya, nem pedig a rendőrség folytatott le –, az ügy nem jutott a bírói szakig. A szombathelyiek egy része pedig meg van győződve Mérei ártatlanságáról, s arról, politikai motívumok állhattak „kicsinálása” mögött.

Ami a szexuális zaklatás vádját illeti: bármi is történt vagy nem történt a rendszerváltás környékén az akkor még fiatalkorú Mérei Tamás és Varnus Xavér között, annyi bizonyos: abban az időben orgonaművész a megrontás és a csábítás fogalmát határozottan tagadta. Faludy György modorában írt, először 1996-ban megjelent, Isten ​majd megbocsájt – az a mestersége című könyvében mindenesetre nagyon megértően ecsetelte a serdülőkkel való testi szerelmet. A régi görögök, a zsenik, a szabadabban gondolkodó nyugati társadalmak és a legújabb pszichológiai kutatások Varnus írása szerint igazolják, természetes, ha egy felnőttben szexuális vágy gerjed egy kamaszfiú vagy egy tinilány iránt. Az alábbiakban Varnus Xavér könyvéből idézünk:

„Megrontás: ez a nyakatekert és avas jogi kifejezés a nálunkénál lényegesen szabadabban gondolkodó nyugati társadalmak vígjátékíróinak jó ideje kedvelt célpontja: gondoljunk csak a La Cage aux Folles-ra, avagy a prűdöket kifigurázó komédiákra, amelyek kétségkívül rengeteget tettek azért, hogy a nyugati világ túlnyomó részében tizennégy esztendős korra szállították le a nemi beavathatóság határát, függetlenül a résztvevők nemi összetételétől. Hiszen a homo- és biszexualitás nem betegség, hanem a szexuális érzék egyik lehetősége, amely a természetnek éppen annyira normális variánsa, mint vöröshajúnak avagy balkezesnek születni. A legújabb pszichológiai kutatások már egyértelműen elvetik az úgynevezett csábítási elméletet, hiszen minden emberben születésétől fogva adva van szexuális hajlama, amelytől semmiféle csábítással nem lehet eltéríteni.

Bizonyos országokban természetes a többnejűség, másutt tiltják; a régi görögök természetesnek tartották a serdülőkkel való testi szerelmet, míg ma ezt bizonyos országokban bűncselekménynek ítélik.

A szenvedély elragadtatása: hányszor és hányszor érezheti a fiatalember a vágyat, hogy hozzáérhessen egy kamaszlány puha, öntudatlanul alvó gyermekmelléhez, vagy befúrja a fejét egy érzéki és langaléta egyetemista fiú nyaka és válla közötti gödörbe! S hányszor simítják vissza, mennyivel többször, minthogy eltolnák maguktól! (…)

Tudom-e még más füllel hallgatni Scarlatti szonátáit, mint akkor, azon a Bayeaux-i, gyertyafényes hangversenyen, amelyen balról egy tizenhat éves fiú, jobbról egy tizenhét éves lány – unokatestvérek – simogatták az esőköpeny alatt rövidnadrágos combomat az ódon püspöki palota udvarán, akárcsak egy reneszánsz, firenzei festmény kelt volna életre? Ha felidézném a történelemből mindazokat a zseniket, akik így éreztek, e könyv összes lapja nem lenne elegendő!”

MNO


Forrás:hunhir.hu
Tovább a cikkre »