Vona Gábor: A székelyek védelmében

A hétvégi Marosvásárhelyen történt események után elképesztő mennyiségű feldúlt és indulatos levelet kaptam, melyekben a Kárpát-medence különféle pontjain élő emberek fejezték ki szolidaritásukat. Talán még soha nem kaptam annyi üzenetet, mint most, ami úgy kezdődött: “nem vagyok az önök szimpatizánsa, de ami Erdélyben önnel történt, az felháborított.” Sokan erdélyi magyarként írtak…

Az érzelmek pro és kontra a tetőpontra jutottak, sajnos néhány elvakult ember miatt megindultak az általánosítások is, ezért úgy érzem, tisztázni kell egy dolgot, mielőtt rossz irányt vesznek a folyamatok.

2004-ben szörnyen éltem meg december 5-ét, a kettős állampolgárság népszavazási bukását. Mint aki aktívan vett részt az “igen” kampányban, együtt éreztem a határon túli magyarok fájdalmával. Mindez Gyurcsány Ferenc felelőssége volt, aki a nemek és a gyűlölet mellé állt. A Jobbik nem adta fel a küzdelmet és sorban állítottuk a trianoni emlékműveket, rovásírásos helységnévtáblákat, szerveztük a megemlékezéseket és népszerűsítettük Wass Albert munkásságát.

Hírdetés

A mostani hétvégén egy másik irányú gyűlöletet tapasztaltam meg a saját bőrömön. Megéreztem, milyen az, amikor a határon onnan utasítanak el valakit. Persze nem mindenki, de azért nem is kevesen. Az itthoni jobbikosoknak nagyon fájt, hogy annyi figyelem után, amivel mi fordultunk a székelyek ügye felé, ez történt az elnökükkel. De téved, aki azt hiszi, hogy ez csak ellenem irányult. Nem. Ez mindenki ellen irányult, aki az anyaországban nem fideszes. Ez pedig Orbán Viktor felelőssége.

Az egyik oldalon ott van Gyurcsány, aki azt szeretné, ha az anyaországiak többsége elutasítaná a határon túliakat. A másikon Orbán, aki azt szeretné, ha a határon túliak többsége elutasítana minden anyaországit, aki nem fideszes. Mindkettő közös abban, hogy magyar és magyar közé ver éket. Én ezt visszautasítom! Azt szeretném, ha mindkét oldalon tisztelnénk és szeretnénk a másikat, a nemzetpolitikát pedig nem kevernénk össze a pártpolitikával. És tudom, hogy a józan többség ezt mindenhol így is gondolja. De az is tény, hogy a politika fel tudja korbácsolni a gyűlöletet. Nagy a felelőssége mindenkinek, mit csinál és mit képvisel. Az emberekben lévő rosszat és megosztottságot keresi, vagy fordítva, a jót és a közöset.

A határon túliakat, ha valaki támadja őket, mindig meg fogom védeni itthon, az itthoniakat, ha valaki támadja őket, mindig meg fogom védeni a határon túl. Hogy miért? Mert lehetnek közöttünk viták, előfordul, hogy valamiben nem értünk egyet, de a lényeg mindig az: “hogy történjen bármi, amíg élünk s meghalunk. Mi egy vérből valók vagyunk.”

https://www.facebook.com/plugins/post.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fvonagabor%2Fposts%2F10156279486574623&width=480&show_text=true&height=580&appId


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »