Zéró mínusz 1 év: Túl vagyunk a Brexit félidején – mi vár Nagy-Britannia távozása után Közép-Európára?

Zéró mínusz 1 év: Túl vagyunk a Brexit félidején – mi vár Nagy-Britannia távozása után Közép-Európára?

Az eddig vontatottnak és kaotikusnak tűnő Brexit-tárgyalásokban az elmúlt időszakban több áttörés is született, így kezdenek alakot ölteni a Brexit utáni Európa kontúrjai. Mit jelent ez, és milyen előnyöket sikerült kiharcolniuk a tárgyaló feleknek?

Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet stratégiai igazgatóhelyettese témában megjelent tanulmányában azt írja:

Mit akar az EU?

 

Az EU számára kulcskérdés a négy alapszabadság biztosítása volt a Nagy-Britanniában élők számára. Ezek a az áru, a tőke, a szolgáltatások és a személyek szabad mozgása. Ez a britek számára igencsak kényes kérdés volt, hiszen a Brexit népszavazáson épp azért győztek a kiváláspártiak, mert korlátozni akarták az EU-n belüli migrációt.

A Brexit-tárgyalásokon nem tagállamok, hanem az Unió közös képviselője, Michel Barnier vesz részt, vagyis Nagy-Britannia nem tudja az egyes tagállamokkal szembeni fölényét kihasználni. Ez meg is látszott a legutóbbi eredményeken.

A britek kezdeti kermény álláspont után engedtek, és jelen pillanatban úgy tűnik, 2020 demcember 31-ig (tehát a Brexit utáni év végéig) tartó átmeneti időszakban az uniós polgárok ugyanolyan jogokat élvezhetnek letelepedés tekintetében, mint a Brexit előtt.

 

Az EU számára komoly feltétel volt a közös kasszába befizetendő összeg meghatározása. London először hallani sem akart ilyesmiről, nemrég azonban megállapodás született: hajlandóak 37 milliárd fontot (42,2 milliárd euró – Szlovákia GDP-jének a fele) fizetni.

Mit akarnak a Britek?

 

Hogy miért mentek bele a fenti feltételekbe a britek? Mert addig nem tárgyalhattak az uniós piachoz való hozzáférésről az EU-val, míg az uniós polgárok jogairól és a közös kasszába befizetendő összegről nem született megállapodás – ez volt Brüsszel feltétele.

Theresa May brit miniszterelnök is rákényszerült, hogy végre valamilyen elmozdulást mutasson fel. Erre egyrészt a pártján belüli feszültségek csillapítása, másrészt csekély parlamenti többsége miatt volt szüksége – ugye, még emlkszünk milyen csúfos vereséget szenvedett, mikor előrehozott választásokat eszközölt ki biztosra véve, hogy megerősödve jön ki a versenyből.

És persze az üzleti érdekcsoportok is eredményeket akartak látni, akiknek az uniós piachoz való hozzáférés kulcsfontosságú. Ott azonban még nem tartunk, hogy meg lehessen mondani, milyen formában maradnak kapcsolatban a britek az unióval (eddig leggyakrabban a noprvég- és svájci-modellt emlegették.

Észak-Írország kérdése

 

A Brexit-tárgyalások eddig legbonyolultabb kérdése Észak-Írország esete. A probléma a következő. Az észak-ír válságot lezáró 1998-as nagypénteki megállapodás értelmében az Írország és Észak-Írország közti határ átjárhatóvá vált, amelyen keresztül szabadon mozoghatnak az áruk és a szolgáltatások.

A probléma az, hogy a Brexit után az észak-ír határ egyúttal az EU külső határává is válna, ahol – elvileg – nem mozoghatnak szabadon az áruk és szolgáltatások (vagy legalábbis más szabályok szerint tehetik ezt meg).

A dilemma így adott: Észak-Írországon keresztül Nagy-Britannia egyszerre lenne a vámunió tagja is, meg nem is.

Mi lesz az EU-val a Brexit után

 

Hiába győz a tárgyalóasztalnál az EU, a Brexit jelentős változásokat és hátrányokat hordoz magában. A KKI-elemzés szerint nettóban évi 9,4 milliárd eurós lyuk keletkezik az uniós költségvetésben. Mivel az uniós költségvetés nagy része a agrárszektor támogatására irányul, a helyzet nehezen megoldható.

Franciaország, Spanyolország és Olaszország ugyanis az agrártámogatások csökkentését elutasítja, helyette inkább a strukturális alapokat vágná vissza. Álláspontjukat gyakran indokolják a „forrásokkal felelőtlenül gazdálkodó” új (2004-ben és utána csatlakozott)tagállamok viselkedésével. (Megjegyezzük, nem véletlenül kapott hatalmas visszhangot Nyugat-Európában a kettős gyilkosságon túl az agrártámogatások visszaélések ügye is.)

Az uniós védelmi politikai elmélyítése azonban épp a Brexit miatt erőre. A britek eddig lehetőség szerint akadályozták az uniós közös védelempolitika fejlődését. Jövébeli kilépésük ugyanakkor lehetővé tette az állandó strukturált együttműködés (PESCO, Szlovákia is aláírta) életre hívását, az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) létrehozását, és a katonai beszerzések közös koordinációját, ami eddig mindig a britek tiltakozásán bukott el.

A gazdasági kérdésben is irányváltást hozhat a Brexit. Ezzel kapcsolatban Ugrsódy Márton úgy fogalmaz:

A bitek távozásának más hatásai is lesznek, amely a visegrádi országok számára is új kihívások támasztanak. Nagy-Britannia volt eddig a legnagyobb súlyú támogatója a „Nemzetek Európájának”, távozása így új lendületet ad a föderalizációs kísérleteknek – amit a visegrádi országok többége  – Szlovákián kívül – egyértelműen elutasít.

A problémát Ugrósdy így fogalmazza meg:

Ezzel párhuzamosan a V4-ek és a 2004-ben ésutána uniós tagállammá váló más országok méginkább egymásra lehetnek utalva, hogy érvényesíteni tudják érdekeiket az Európai Tanácsban, hogy megakadályozzák a versenyképességüket hátrányosan érintő nyugat-európai kezdeményezéseket.

Körkép.sk

Nyitókép:


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »