Zuhan a felsőoktatásban tanulók létszáma, egyre kevesebb a diplomás

Zuhan a felsőoktatásban tanulók létszáma, egyre kevesebb a diplomás

A 2004/2005-ös tanévben még több mint 420 ezer diák tanult a felsőoktatásban, mára számuk 283 ezerre csökkent – írja a portfolio.hu gazdasági szaklap. A csökkenés magyarázható lenne a demográfiai adatokkal is, ám a férőhelyek száma sokkal gyorsabban csökken, mint a korosztály létszáma. Magyarul szűkülnek a magyar fiatalok oktatási lehetőségei: egyre nő az egy egyetemi helyre jutó fiatalok száma.

Trükkök százai: egy diák + egy tudás = két diploma

Kormányzati körökben azonban nem fogynak ki a „trükkök százaiból”. Rétvári Bence, a felsőoktatásért is felelős Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára arról beszélt az MTI-nek, hogy míg „7 évvel ezelőtt kevesebb, mint 66 ezren végeztek valamilyen felsőfokú képzésen, addig ez a szám a legutóbbi tanévben a legfrissebb adatok szerint meghaladta a 68 100-at”.

Csakhogy ez a szám mindössze a képzési rendszer átalakítása miatt ilyen magas. Korábban a felsőoktatásba belépő választhatott: főiskolai vagy egyetemi képzést szeretne, ennek megfelelően az általában 5 év alatt elvégzett iskola végén kapott egy főiskolai oklevelet vagy egy egyetemi diplomát. A bolognai rendszer bevezetésével viszont egy 3-4 éves alapképzés után a diák szerez egy alapképzési (BA vagy BSc) diplomát, majd az újabb két évig tartó mesterképzés végén egy mesterképzési (MA vagy MSc) diplomát. Amit azután mind az Oktatási Hivatal (OH), mind a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) két diplomaként tart nyilván.

Ahhoz, hogy összevethető adatokat kapjunk, a portál egy olyan módszert alkalmazott, melyben azt feltételezte, hogy az adott évben mesterfokozatú diplomát szerzettek két évvel korábban már egy alapképzési diplomában is részesültek. Ez a Portfolió számításai szerint azt jelenti, hogy 2011 és 2016 között nem 60-70 ezer, hanem csak 48-53 ezer fiatal szerzett diplomát. (Egyet alap-, egyet pedig mesterképzésben.)

A szakportál készített egy olyan számítást is, mely azt feltételezi, hogy a mesterfokú diplomát szerzőknek csak 90 százaléka kapott alapképzéses diplomát, a maradék 10 százalék még a bolognai rendszer bevezetése előtt szerzett főiskolai szintű bizonyítványt. Ebben az esetben is csak 49-55 ezer a diplomát szerzők száma.

Ami azt jelenti, hogy 2011 és 2016 között a diplomák száma ugyan változatlan (köszönhetően a fentebb vázolt, kétszintű képzésből eredő duplikációnak), de a diplomát szerző fiatalok száma 15-20 százalékkal zuhant!

Tragikus számok a korosztályi bontásban is

A gazdasági portál összeveti a 2001-es és a 2011-es népszámlálási, illetve a 2016-os mikrocenzus (két népszámlálás közötti, mintavételen alapuló reprezentatív számítás) adatokat.

Eszerint a 18-24 éves korosztályban

  • 2001-ben 5,6 százalék,
  • 2011-ben 9,3 százalék,
  • 2016-ban 9,4 százalék
  • volt a diplomások aránya. Figyelembe véve, hogy a népszámlálás és a mikorcenzus között csak 5 év telt el, az időarányos számnak 11,2 százaléknak kellene lennie.

    Ugyanez az érték a 25-29 éves korosztályban

  • 2001-ben 14,8 százalék,
  • 2011-ben 28,0 százalék,
  • 2016-ban 30,0 százalék
  • volt. Ha az Orbán-kormány fenn tudta volna tartani a trendet, akkor 2016-ban az értéknek el kellett volna érnie a 34,6 százalékot.

    Vagyis kijelenthető, hogy a jellemzően egyetemista/főiskolás korosztály(ok)ban egyre csökken a felsőfokú végzettségűek arányának növekedése.

    Más megközelítésben ez azt jelenti – számolta ki a lap –, hogy a felsőfokú végzettségűek között a 30 év alattiak aránya a 2001-es 17,3 százalékról 14,1 százalékra esett. Értsd: öregszik a diplomástársadalom, nincs utánpótlás.

    Komoly lépések szükségesek tehát ahhoz – világít rá a szaklap –, hogy újra növekedésnek induljon a felsőfokú végzettségűek száma, illetve aránya. Pillanatnyilag (a munkaerőhiány okán) ugyan megoldást jelenthet a fiatalok szakképzés felé terelése, de hosszú távon a felsőfokú végzettségűek jobban tudnak alkalmazkodni a munkaerőpiaci kihívásokhoz.


    Forrás:alfahir.hu
    Tovább a cikkre »